Újabb kétszáz katonát küld Magyarország Afganisztánba
Egy 10 milliós ország részéről a 60 százalékos csapatnövelés nagyon komoly felajánlás – igy méltatta pénteken Joe Biden amerikai alelnök Bajnai Gordon kormányfő bejelentését: hazánk a Barack Obama elnök által vázolt stratégia támogatásaként a már Afganisztánban szolgáló mintegy 200 katona mellé további mintegy kétszáz katonát ajánl. Biden, akinek a sajtó utólag nem tehetett fel kérdést, általában is nagyra értékelte Magyarország eddigi ottani szerepvállalását, a Bajnai-kormány válságkezelő programját pedig modellértékűnek nevezte térségünkben.
A fehér házi találkozó szokatlanul elhúzódott, másfél órán át tartott. A napok óta érő magyar bejelentést a miniszterelnök erre az alkalomra tartogatta; más visegrádi NATO-tagállamok, a lengyelek például 600, a szlovákok pedig 250 fős afganisztáni csapatfelajánlást tettek már.
Magyarországon törvényes korlát a külföldön szolgálatot teljesitők legfeljebb 1000 fős létszáma. Ezért a kormányfő szavai szerint átcsoportositással – például a koszovói misszió lefaragásával – lehet elérni, hogy a jövő évben és több lépcsőben kiküldendő kontingens ezt ne lépje túl. A limiten belül a kabinet maga is dönthet a kiküldésről, de Bajnai hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a pártokkal ne csak konzultáljanak, hanem érdemben egyeztessenek.
Ez a folyamat a hét eleje óta tart is és a jövő héten folytatódik. A NOL kérdésére azt mondta: konkrét kiküldendő alakulatot nem tud megnevezni, de elsősorban logisztikai-kiképző csapatokról van szó. Ezzel mintegy 540 magyar katona szolgál majd a dél-ázsiai országban. A többletköltégek miatt a kormányfő szerint nem kell módositani a büdzsén, és egyes képességekben, például a szállitásban hazánk amúgy is szövetségesi támogatásra számit. A miniszterelnök és Biden találkozóján szóba került a Nyugat-Balkán is; hazánk a térség euroatlanti integrációját sürgeti. Az amerikaiak támogatást adnak az energiadiverzifikációs törekvésekhez.
Bajnai – aki vasárnap tér haza Budapestre – előzőleg találkozott Peter Orszaggal, a Fehér Ház magyar származású költségvetési igazgatójával, valamint Richard Lugarral, a szenátus külügyi bizottságának rangidős republikánus tagjával, akit ki is tüntetett. Ugyancsak szerepelt a programjában a tavaly elhunyt Tom Lantos képviselő özvegyének, Annette asszonynak, illetve egyik lányának, a Lantos Alapitvány politikai pályával is kacérkodó elnökének, Katrina Swettnek a kitüntetése.
Magyar idő szerint pénteken késő este a magyar kormányfő hivatalos volt Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszterhez és Zbigniew Brzezinski politológushoz, az egykori, ma is igen befolyásos nemzetbiztonsági tanácsadóhoz. A program belpolitikai szempontból is pikáns része az Amerikai Magyar Koalició nevű szervezet Mikulás-vacsorája, amelyen Bajnait is beszédre kérték fel, fő szónoknak viszont az éppen szintén Washingtonban tartózkodó Martonyi Jánost, az Orbán-kormány külügyminiszterét, akit jövő nyártól szintén az esélyesek között emlegetnek e posztra. Martonyi kedden azt mondta: nincsenek ilyen ambiciói, a csapatnövelésről pedig úgy fogalmazott: „nem idegenkedünk szövetségesi kötelezetségeinktől.”
A világ többi része eddig hétezer katonát ajánlott az afganisztáni misszióba és még további felajánlások is várhatók - közölte Anders Fogh Rasmussen főtitkár a NATO-országok külügyminisztereinek megbeszélése után. Az afganisztáni nemzetközi erő, az ISAF jelenleg 44 ország katonáiból áll össze. Barack Obama amerikai elnök kedden jelentette be, hogy 30 ezerrel növeli az Afganisztánban levő amerikai katonák létszámát.
Az új Afganisztán-stratégia lényege, hogy a közép-ázsiai ország biztonságáért viselt felelősséget mihamarabb át kell adni maguknak az afgánoknak a kezébe. Ehhez arra van szükség, hogy az eddiginél hatékonyabban képezzék ki és fejlesszék az afgán hadsereget, illetve rendőrséget. Rasmussen újságírók előtt azt hangsúlyozta, hogy ennek az "átmenetnek" a stratégiáját helytelen lenne a "kivonulás" stratégiájaként