Az amerikai külügy által közzétett lista szerint kubai vállalkozók által árusított termékek egy részét beengedik majd az Egyesült Államokba, az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek, alkohol, ásványi anyagok, vegyszerek, textíliák, gépek, járművek, fegyverek és lőszerek kivételével.

Problémát jelenthet azonban, hogy a kubai export nagy részét állami vállalatok állítják elő, és nincs jele annak, hogy a Castro-kormány hajlandó lenne az ellenőrzés enyhítésére, és lehetővé tenné további magánvállalkozások alapítását a szigeten. Márpedig ez lenne a feltétele, hogy elkezdődjön a közvetlen kereskedés a tengerentúlon.

Pedro Freyre floridai jogi szakértő szerint nem kell arra számítani, hogy a kubai termékek nagy mennyiségben kezdenek áramlani az Egyesült Államokba. Ugyanakkor a kubai áruk exportjának lehetősége arra ösztönözheti a magánvállalkozásokat, hogy kereskedelmi célokra fejlesszék ki termékeiket.

Az AP hírügynökség megemlíti, hogy Kubában 2010 óta kezdték engedélyezni a magánvállalatok működését. A kormány a nagyszabású leépítések és a gazdaság stagnálása miatt kénytelen volt mérlegelni ezt a kérdéskört.

Jelenleg közel ötszázezer kubai dolgozik a magánszférában, de úgy tűnik a belső piaci kereslet hiánya miatt befagyott ez a szám. A magánszektorban alkalmazottak negyede élelmiszer-értékesítéssel, szállítással foglalkozik mások az ingatlanpiacon tevékenykednek.

Korábban a havanai kormány is engedményeket tett az Egyesült Államok felé azzal, hogy a szigetországba hivatalos ügyben látogató amerikai állampolgároknak engedélyezte a kubai szivar és alkohol vásárlását, összesen száz dollár értékben. A termékeket azonban nem értékesíthetik, csak saját célra használhatják fel.