Veszélyben az ukrán tűzszünet: robbanások Mariupolnál
„Nagymértékben tartják" - mondta Petro Porosenko ukrán elnök még szombaton a kelet-ukrajnai tűzszünetre vonatkozóan, miután telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, kifejezve, hogy mindkét fél tartós tűzszünetet szeretne. A két vezető azt is megtárgyalta, hogyan lehetne együttműködve humanitárius segítséget nyújtani a térségnek – írja a BBC. Putyin azt nyilatkozta, hogy a felek megegyeztek abban, folytatják a párbeszédet.
A nagy egyetértés azonban a valóságban mégsem tűnik kivitelezettnek: az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanácsának szóvivője szombaton azt nyilatkozta, a szeparatisták a fegyverszünet óta tízszer lőttek ukrán csapatokra. Meg nem erősített jelentések szerint pedig rátámadtak és megölték az ukrán Ajdar zászlóalj néhány tagját.
Porosenko egy közleményében hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ( EBESZ) a lehető legnagyobb mértékben vegyen részt a fegyverszünet ellenőrzésében.
Az önállóságot kikiáltó Donyecki Népköztársaság elnöke, Alekszandr Zakarcsenko azt mondta, a fegyverszünet „nincs maradéktalanul betartva" , a szeparatistákat is érték bombatámadások a Donyeck közelében lévő Amvroszijivkában.
A helyiek szerint csendes este volt, de egy BBC-s stáb szerint lövéseket és kisebb robbanásokat lehetett hallani szombat reggel, a donyecki reptér közelében.
A tűzszüneti egyezményt pénteken Minszkben Oroszország, Ukrajna, az EBESZ és oroszbarát szeparatisták is aláírták. Az első 24 óra alatt nem volt semmilyen atrocitás, de szombat este a BBC helyi tudósítója szerint kormány felügyelete alá tartozó ellenőrzési pontoknál ismét megkezdődtek a robbantások és párbaj alakult ki mindkét oldalon. Vasárnap hajnalra az ágyúzás alábbhagyni látszott.
Az Amnesty International emberjogi szervezet szerint mindkét fél követett el háborús bűnöket. Civilek azzal vádolják az ukrán kormányt, hogy válogatás nélkül bombázták a városrészeket, Oroszország pedig a jelentés szerint szítja a szeparatista bűncselekményeket, szemtanúk pedig arról számoltak be, hogy szeparatisták „ elraboltak, megkínoztak és megölték szomszédjaikat."
Oroszország folyamatosan tagadja azokat az ukrán és nyugati vádakat, mi szerint csapatokat és más támogatásokat küldene az ottani oroszoknak. Moszkva bejelentette, válaszolni fog, abban az esetben, ha az EU újabb szankciókat vezetne be. Az új, várhatóan több orosz magánszemélyt sújtó szigorításokat Brüsszel hétfőre ígérte, de ezeket felfüggesztheti, ha Moszkva visszavonja csapatait Kelet-Ukrajnából és betartja a jelenlegi tűzszünetet.
Az orosz külügyminisztérium szerint az EU „ gyakorlatilag közvetlen támogatásáról küld jelet a kijevi 'háborús pártnak'".
Eddig nagyjából 2600-an haltak meg mióta áprilisban oroszbarát szeparatisták kelet-ukrajnai városok elfoglalásába kezdtek.
Oroszország újra megnyitja korábban megszüntetett katonai bázisát az Északi-sarkvidéken: szombaton hat hajó indult el Szeveromorszk kikötőjéből, fedélzetükön személyzettel és felszerelésekkel az északi-sarkvidéki Új-szibériai-szigeteken lévő, még 1993-ban bezárt támaszpont felé - írja a hirado.hu. Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly szeptemberben rendelte el a támaszpont újbóli megnyitását. A lépés abba az intézkedéssorozatba illeszkedik, mellyel Oroszország fokozni próbálja katonai jelentétét az ásványkincsekben, így mindenekelőtt szénhidrogénekben gazdag északi-sarkvidéki térségben.