Új világrendet akar Kína és Oroszország
- Ha nyugdíjba megyek, talán kínaiul fogok tanulni - mondta Dmitrij Medvegyev kínai diákokkal találkozva pekingi vizitjén. Noha a az orosz elnök udvariasságnak szánta kijelentését, jól mutatja, hogy a 17 millió négyzetkilométeres Oroszország és a fele akkora, de tízszer olyan népes Kína kapcsolatában az utóbbi dominál.
Bár Medvegyev kétnapos kínai útján nagyszabású energetikai együttműködési szerződések születtek, az orosz elnök vizitje épp azt erősítette meg, amin változtatni szeretne: az energiahordozók exportján alapuló orosz gazdaság elsősorban nyersanyagforrásként lehet komoly partnere Kínának, amely azonban vásárlóként is jó alkupozícióban van. Együttműködési megállapodás született a gázexportról is, igaz, a legfontosabb elem, a vételár még tisztázatlan.
Márpedig Kínának megvan a lehetősége az olcsóbb földgázra: nem véletlen, hogy a Moszkvával még 2006-ban megkötött gázszállítási keretmegállapodásba mindeddig nem sikerült életet lehelni, bár a Gazprom most azt reméli, 2015-től évi 30 milliárd köbméter gázt szállíthat ázsiai szomszédjának. Oroszország régóta törekszik arra, hogy diverzifikálja a döntően az Európai Unióba irányuló szállításait, ám a keleti tagországokkal szemben - amelyek Magyarországgal együtt alapvetően orosz forrásokból szerzik be a földgázt - Kína Közép-Ázsiából is hozzájuthat az energiahordozókhoz, közvetlen vezetékeken. Nem csak a csövek építéséhez járult hozzá - tavaly elkészült az évi 15 milliárd köbméter kapacitású, hétezer kilométeres Közép-Ázsia-Kína vezeték, amely az év végéig megduplázza hozamát -, de jelen van a térség földgázmezőinek kitermelésénél is. (A nyáron Türkmenisztánnak juttatott 4,1 milliárd dolláros hitelt a 16 trillió köbméter gázt rejtő Dél-Jolotan mező feltárására.)
Az orosz fél a nyersanyagexporton kívül a haditechnikai szállításokban játszik szerepet, ám Kína egyre kevesebb fegyvert importál, saját gyártással helyettesítve az orosz forrást. Emellett az atomenergia jelent üzleti lehetőséget Oroszország számára: az orosz atomügynökség (Roszatom) vezetője Szergei Kirienko megállapodást írt alá az orosz fél által 2007-re 3,3 milliárd dollárért megépített kétezer megawattos teljesítményű tianwani atomerőmű kapacitásának megkétszerezéséről.
Az orosz elnök kínai kollégájával, Hu Csin-taóval (Hu Jintao) ünnepélyesen bejelentette annak az ezer kilométeres vezetéknek az elkészültét, amelyen keresztül - az épülő Kelet-Szibéria-Csendes-óceán (VSZTO) vezetékhez kapcsolódva - Kína orosz kőolajhoz juthat 2011-től. A beruházás jól szimbolizálja a két ország gazdasági erőviszonyait: Peking 25 milliárd dollárt biztosított az építéshez, 2011-2030 között évi 15 millió tonna kőolajért cserébe. (A megnyitott vezeték tehát már nem járul hozzá a 2008-as csúcs utáni kőolajár csökkenése miatt deficitbe fordult orosz költségvetés helyzetének javításához, viszont segíti a kínai gazdaság további növekedését. Az orosz gazdaság tavaly 7,3 százalékkal csökkent, a kínai 9,3 százalékkal nőtt.)
A 2008-as 55-ről tavaly 39 milliárd dollárra eső áruforgalom 58 százalékát Kína exportja adta. Idén a forgalom elérheti az ötvenmilliárdot. Kína Oroszország második legnagyobb kereskedelmi partnere Németország után, Oroszország azonban Kína számára csak a tizedik.
Megállapodást írtak alá a terrorizmus, a szeparatizmus és a vallási szélsőségesek elleni harcról és arról, hogy továbbra is támogatják egymást a nemzetközi politikai porondon. A két ország vezetői lefektették: az egyenlőségre alapuló „új demokratikus világrendet” szeretnének mindenkire egyformán érvényes szabályokkal; elutasítják egyetlen ország, vagy országcsoport hegemonizmusát.
Kína és Oroszország törekszik a nemzetközi béke és stabilitás fenntartására, a világgazdaság helyreállítására, annak egészséges és stabil fejlesztésére - hangoztatta Hu Csin-tao a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón. Medvegyev aláhúzta: Oroszország a kialakult nemzetközi helyzethez igazítva folytatja stratégiai együttműködését Kínával. „Kapcsolataink korábban sosem voltak jellemezhetők a kölcsönös bizalom ilyen magas fokával” - állapította meg az orosz elnök, hangoztatva, hogy a két ország közötti viszony teljes mértékben az orosz és a kínai nép érdekeit szolgálja.
A Koreai-félsziget nukleáris leszerelésének kérdéséről az orosz államfő kíséretében lévő Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy Hu és Medvegyev a tárgyalásokon egyaránt elismerően szólt Phenjan szándékáról visszatérésére a hatoldalú tárgyalásokhoz. A kínai külügyminiszter Jang Csie-cse (Yang Jiechi) korábban ugyancsak kiemelte, hogy Kína és Oroszország azonos álláspontot képvisel a Koreai-félsziget atommentessé tételének rendezéséről, a párbeszéd szükségességéről. A megállapodások nagy része a kereskedelmi, gazdasági szférát érinti: a szén- és nukleáris energia területét, valamint a bank szektort és például a tengeri halászatot. Több dokumentum szól energiaügyi együttműködésről.
Medvegyev hétfőn találkozik a kínai parlament elnökével és a kormányfővel. Este tovább utazik Sanghajba, ahol Hszi Csin-ping (Xi Jinping) alelnök társaságában részt vesz a világkiállításon Oroszország nemzeti napjának rendezvényein.
