Az újság rámutat: a magyar államfő hivatala közleményt adott ki, mely szerint nem célja, hogy a határon túli magyarok ne beszéljék az adott ország nyelvét. „Sólyom László szerint kívánatos, hogy a szomszédos országokban élő magyar anyanyelvűek a lehető legjobban beszéljék az állam nyelvét" - reagált Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője Robert Fico hétfői, felháborodott hangvételű sajtótájékoztatójára, amelyen egyenesen Szlovákia szétverésével vádolta meg a magyar államfőt.
Sólyom László múlt héten a szerbiai Nagybecskereken jelentette ki, hogy a határon túli magyar diákoknak az adott ország nyelvét idegen nyelvként kellene oktatni.

„Nem érkezett semmilyen hivatalos szerb reakció ezekre a szavakra - mondta az Új Szónak Pressburger Csaba, az újvidéki Magyar Szó főszerkesztője. "Ez a kérés a szerbiai magyar politikusok részéről is gyakran elhangzik" - jegyezte meg. Szerbiában jelenleg a szerbet úgynevezett „környezetnyelvként" oktatják a magyar iskolákban, vagyis gyakorlatilag második anyanyelvként.

Sólyom hasonlóan nyilatkozott korábbi romániai útjai során is, de ott ez sem most, sem korábban nem váltott ki a szlovák kormány felháborodásához hasonló reakciót.

Szetyinszky Veronika, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője, a szlováktankönyv-szerző csoport tagja szerint idegen nyelvként kellene oktatni a szlovákot, csökkenteni a nyelvtant, és a kommunikációra összpontosítani.

"2007-től foglalkoztunk ezzel a témával a pedagógusszövetségben: a tankönyvek milyenségével, a munkafüzetek és a segédeszközök hiányával. Ezenkívül megvitattuk az új módszerek bevonását az oktatásba. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a szlovák nyelvet idegen nyelvként kell oktatni, s nem második nyelvként, ahogyan napjainkban nevezik. Öttagú csoportunk most már aktívan dolgozik egy tankönyvcsomag elkészítésén" - jelentette ki Szetyinszki az Új Szóban.