Új orosz-politikát hirdetett a NATO

A stratégiai viszony kialakítása Moszkvával nem választás kérdése, hanem szükségszerűség, aminek felismerése nagyfokú realitásérzéket, végrehajtása pedig politikai akaratot követel. Ez a lényege a NATO új főtitkára által Brüsszelben meghirdetett atlanti orosz-politikának.

Meghirdette a NATO új orosz-politikáját a szervezet új főtitkára, Anders Fogh Rasmussen. A beszéd  annak eredménye, hogy a Obama-kormányzat, és az európai hatalmak az utóbbi hónapokban elhatároztak: a tavaly augusztusi grúziai háború miatt befagyasztott orosz viszonyt felolvasztják. A stratégia lényege, hogy „Moszkva nélkül nem megy” számos nemzetközi feszültség megoldása. – A NATO kapcsolatai közül egyik sem tartogat ennyi lehetőséget, s egyiket sem terheli ennyi félreértés – mondta Rasmussen.

Miként Washington, majd az Európai Unió, és a NATO is már jelezte, újra kell kezdeni a kapcsolatépítést. Három kérdéscsoportot említett Rasmussen. Először meg kell nézni, melyek azok a területek, ahol az érdekek egybevágnak, s az együttműködésnek nincs elvi akadálya. Ide sorolta a terrorizmus elleni küzdelmet, a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozását, új rakétavédelmi rendszer létrehozását, Afganisztánt, a kábítószerkereskedelem elleni fellépést, és a nemzetközi hajózási útvonalak védelmét.

A második kérdéscsoport a NATO–Oroszország Tanács munkájának megújítását fogja össze. Ide sorolta, hogy az EBESZ keretében tanulmányozni kell Dmitrij Medvegyev orosz elnök elképzeléseit az új európai biztonsági szerkezet kialakítására. A harmadik annak közös értékelése lesz, mit tekint a NATO és Oroszország új biztonsági kihívásnak a XXI. században.

Pozitívnak és építőjellegűnek nevezte a brüsszeli Carnegie Intézetben elhangzott beszédet Dmitrij Rogozin orosz NATO-követ. Rasmussen ugyanis leszögezte: az atlanti szövetségnek figyelembe vennie az orosz érdekeket, meghallgatni a moszkvai aggodalmakat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a NATO nem változtat a „nyitott kapuk” politikáján, vagyis tartja magát ígéretéhez, hogy Ukrajnát és Grúziát felveszi tagjai közé, amint megfelelnek a feltételeknek. De még nem felelnek meg – tette hozzá. A stabilitás letéteményese azonban a NATO, amelynek szándékai nem irányulnak Oroszország ellen, a szervezet bővítése ebből a szempontból Moszkva érdeke is lehet, hangoztatta Rasmussen.

A főtitkár leszögezte: alapvető nézeteltérések fennmaradhatnak az együttműködés bővítése közben is. Eszerint a NATO-t továbbra is érdekli a Grúziából kiszakadni kívánó Abházia és Dél-Oszétia egyoldalú orosz elismerése. A főtitkár azt sem hallgatta el, hogy az új stratégia végrehajtásához szükség lesz azon, főként keleteurópai államok politikai akaratára is, amelyek kétoldalú kapcsolatait feszültek Moszkvával. Aláhúzta: a szövetségesek védelmét előíró ötödik cikkely továbbra is érvényben van, senki sem feledkezett meg róla.

Rasmussen arra is kitért: meg kell akadályozni, hogy az Északisark éghajlatának változása miatt megnyíló új hajózási útvonalakért, elérhetővé váló természeti kincsekért meginduló versengés konfliktussá, fegyveres összeütközéssé fajuljon.

A Vörös Hadsereg férfikara Brüsszelben, a NATO főhadiszállásán 2007.ben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.