A MÉF megalakulásáról szóló dokumentumot a Magyar Polgári Szövetség nevű párt elnöke, Rácz Szabó László juttatta el az MTI-hez, s kiderül belőle, hogy  Szabadkán június 27-én ötödik alakalommal tanácskozott számos  délvidéki magyar civil szervezet vezetője, valamint a Magyar Polgári  Szövetség (MPSZ) és a Magyar Koalíció (MK) nevű párt elnöke a  magyarság érdekvédelmének aktuális kérdéseiről. Döntöttek arról,  hogy a jövőben Magyar Érdekvédelmi Fórum (MÉF) néven folytatják a  tevékenységüket.

A MÉF nem fogja hivatalosan bejegyeztetni magát, nem választ  elnököt, vezető testületeket, minden résztvevője teljesen  egyenrangú, és igyekszik közös megegyezés alapján meghozni a  döntéseit – áll a tájékoztatóban. A magyar kisebbség érdekvédelmének 18 éves tapasztalatai egyértelműen mutatják, hogy a kizárólag  politikai pártokra építő tevékenység nem képes hatékonyan képviselni a magyar érdekeket. Ezért szükséges a MÉF létrehozása – gondolják a  szervezet létrehozói.

Az alakuló ülés napirendjén szerepelt a szerbiai állapotokat  elemző, az Európa Tanácshoz (ET) benyújtott jelentés, amelyet Thomas  Hammarberg, az ET parlamenti közgyűlése emberi jogi főbiztosa  készített, valamint a vajdasági ombudsman jelentése 2008. évi  munkájáról. A MÉF szerint egyik jelentés sem tesz említést a  vajdasági magyarság egyre rosszabb helyzetéről, mi több, alig említi  a magyarságot.

A szervezet ezért úgy döntött, hogy tiltakozó levéllel fordul az  ET elnökéhez, valamint tárgyalásokat kezdeményez a szerb kormány  emberi és kisebbségi jogokért felelős minisztériumának  államtitkárával a vajdasági magyarság „nyitott kérdéseiről”.

Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a Magyar Polgári Szövetség a  délvidéki magyar pártok választási szövetségén, a Magyar Koalíción  kívül maradt, csak önkormányzati szinten tevékenykedő párt, amely rendszeresen megalkuvással vádolja magyar riválisait.

A nevét a három párti választási szövetségtől kölcsönző Magyar Koalíció az év elején alakult, s pár hete tartotta meg zászlóbontó gyűlését, amelynek díszvendége Vona Gábor, a Jobbik elnöke volt. Első politikai tette egy nyilatkozat volt, amelyben a Magyar Gárda  szombati budapesti megmozdulása nyomán felszólította "Magyarország  kormányzóit, soha többé ne alkalmazzanak rendőrségi erőszakot a  békés tüntetőkkel szemben, részesítsék amnesztiában a politikai  foglyokat, ne üldözzék a másként gondolkodókat és kérjenek elnézést Vona Gábortól, a Jobbik elnökétől”.