A hírt, miszerint Kína a Tung Feng (Dong Feng) 21D gyártásával kísérletezik, amely veszélyt jelenthet a repülőgép-hordozó hajókra, s ezzel gyengítheti Amerika katonai befolyását a Csendes-óceánon - először az AP amerikai hírügynökség hozta szóba amerikai katonai forrásokra hivatkozva a közelmúltban. A nyugati médiában ezután elterjedt, hogy Peking felgyorsítja saját repülőgép-hordozójának és az említett fegyverek bázisainak kiépítését.

Az amerikai hírügynökségi értesülés szerint, amelyet a China Daily idéz, a Tung Feng 21D szárazföldről indítható, s viszonylag jó találati pontossággal képes még a legfejlettebb mozgó repülőgép-hordozót is eltalálni több mint 1500 kilométer távolságból. A következtetés szerint bár az Egyesült Államok látszólag legyőzhetetlen hordozóflottájával hosszú ideje érvényesíti dominanciáját a mélytengereken, Kína ennek hamarosan véget vet.

A CD kitér arra, hogy az amerikai haditengerészetnek tizenegy szuperhordozója van szerte a világon; valamennyi korszerű, két reaktorral felszerelt, atommeghajtású. A hajókon egyenként több mint hatezer fős állomány és több mint nyolcvan repülőgép szállítható. Hosszuk közel 335 méter, de gyorsak és jól manőverezhetők.

A lap írásában közli, hogy a nemzetvédelmi minisztérium nem erősítette meg a jelentést, és kínai szakértőkkel kimondatja, hogy a repülőgép-hordozók hosszú távon valós veszélyt jelentenek Kína nemzetbiztonságára. Szu Hao (Su Hao), a Kínai Külkapcsolatok Egyeteme csendes-óceáni térségi központjának igazgatója azt is felhozza, hogy az amerikai repülőgép-hordozók gyakran közelítik meg Kína felségvizeit, demonstrálva az ország tengeri haderejét. Hajóik befolyási övezetét most kiterjesztették a kínai Sárga-tengerre és a Dél-kínai-tengerre - jegyezte meg Szu, emlékeztetve arra, hogy "a repülőgép-hordozók immár az amerikai beavatkozás fontos stratégiai platformjává váltak".

A kínai szakértő kimondja, hogy Kína repülőgép-hordozókat és azok ellen bevethető rakétabázis kíván építeni, hogy megvédje nemzetbiztonságát.

Múlt vasárnap az amerikai George Washington repülőgép-hordozó, amely előzőleg részt vett egy Dél-Koreával közös gyakorlaton, vietnami katonai küldöttséget fogadott Danang kikötőben, a Dél-kínai-tenger partján. A vietnami külügyi szóvivő a múlt héten szóvá tette, hogy a tenger vitatott hovatartozású szigeteinél Kína kutató tevékenységet folytat, s ezzel sérti Vietnam szuverenitását. Erre Peking sietett leszögezni, hogy határozottan ellenez minden megjegyzést vagy cselekedetet, amely sérti az ő szuverenitását a Hszisa (Xisha), más néven Paracel-szigetek felett.

Júliusban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) hanoi regionális biztonsági konferenciáján meglepetésre bejelentette: Washingtonnak nemzeti érdeke a Dél-kínai-tenger szigetei körüli vita békés rendezése, valamint a szabad hajózás lehetőségének megőrzése a térségben. Nem kis kínai felháborodásra még azt is hozzátette, hogy készek közreműködni a kérdés többoldalú tárgyalásos megoldásában.

A kínai külügyminiszter virtuális támadásnak nevezte a felvetést, és míg a politikai vezetés láthatóan nem akarja élezni a viszonyt Vietnammal, s a kétoldalú tárgyalások irányába próbálja terelni a konfliktus feloldását, addig a kínai sajtó és a cikkek hozzászólói hevesen támadják az új "szövetséget", amelyet Washington és Hanoi - hírek szerint - nukleáris együttműködéssel is meg kíván erősíteni.