Hillary Clinton amerikai külügyminiszter aznap Washingtonban leszögezte, hogy Irán nem rendelkezhet atomtöltettel és azt célba  juttató fegyverrendszerrel, Izrael pedig úgy vélte, hogy "Irán a  tűzzel játszik".

Ahmadinezsád az indítás helyének közelében lévő Szemnánban mondott beszédében kijelentette, hogy Teherán nem hagy fel nukleáris  programjával, még ha nemzetközi szankciókkal kell is számolnia.

Az új generációs Szadzsil-2 rakéta hatótávolsága mintegy 2 ezer  kilométer, elég ahhoz, hogy csapást lehessen vele mérni Izraelre, a  Perzsa-öböl térségében lévő amerikai katonai támaszpontokra és  Délkelet-Európára.

Ahmadinezsád alig egy hónappal a június 12-i iráni elnökválasztás előtt jelentette be a rakétakísérletet, illetve két nappal azután, hogy Barack Obama amerikai elnök közölte: kész  szigorúbb nemzetközi szankciókat követelni Irán ellen, ha Teherán az év végéig nem ad kedvező választ arra az amerikai kezdeményezésre,  hogy kezdjenek tárgyalásokat az iszlám köztársaság atomprogramjáról.

Az ultrakonzervatív elnök újra indul a választáson, amelynek kimenetele befolyásolhatja Teherán válaszát. Ahmadinezsádot  választási ellenfelei bírálják többek között azért, mert provokálja az Egyesült  Államokat.

Elemzők szerint Teherán valószínűleg választási  megfontolásokból, az iráni közvélemény meggyőzése végett hajtotta végre a rakétakísérletet, s nem Washingtonnak akart üzenni vele.

Az iráni Őrök Tanácsa a 475 jelentkezőből összesen négy jelölt  választási indulását hagyta jóvá: Mir Hoszein Muszavi, Mehdi Karubi  és Mohszen Rezai mérkőzhet meg a jelenlegi elnökkel, Mahmúd  Ahmadinezsáddal.

Muszavi reformerek által is támogatott konzervatív  politikus, Karubi reformer, Rezai, a nagyhatalmú Forradalmi Gárda korábbi vezetője pedig konzervatív. Ahmadinezsád Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatolláhnak az alig  palástolt támogatását élvezi.

Az új amerikai kormányzat ellenzi, hogy Irán atomfegyver  birtokába jusson, és diplomáciai nyomásgyakorlással próbálja  leállítani Teherán erre irányuló törekvéseit - erősítette meg az amerikai külügyminiszter szerdán. Hillary Clinton szenátusi  meghallgatásán úgy ítélte meg, hogy "rendkívüli veszéllyel" járna, ha Irán atomfegyver birtokába jutna.

Ez szerinte fegyverkezési  versenyt indítana el a Közel-Keleten. Washingtonnak az a célja, hogy  meggyőzze Teheránt: kevésbé érezheti magát biztonságban, ha  folytatja atomfegyver-programját - szögezte le.

Danni Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes egy  rádiónyilatkozatban úgy vélekedett, hogy az új iráni rakéta miatt  nem annyira a zsidó államnak van oka nyugtalankodni, mint inkább  Európának. Izrael stratégiai helyzetén nem sokat változtat a dolog,  hiszen Irán korábban kipróbált 1500 kilométeres hatótávolságú  rakétákat, s azok is képesek elérni Izraelt - fejtegette.

Franco Frattini olasz külügyminiszter lemondta szerdára tervezett iráni látogatását. Rómában azzal indokolták a lemondást, hogy iráni részről át akarták helyezni Frattini tervezett  találkozóját Ahmadinezsáddal Teheránból Szemnánba. Sajtójelentések  szerint azonban több EU-tagállam is bírálta Rómát az Iránnal  kapcsolatos európai uniós egység megbontásáért. Az EU-tagállamok ugyanis kerülik a magas szintű találkozókat a teheráni vezetőkkel.

A nyugati elemzők többsége úgy tartja, Irán egyelőre nem  rendelkezik azzal a technológiával, amely nukleáris fegyverek gyártását teszi lehetővé, beleértve a nagy hatótávolságú rakéták által célba juttatható robbanótölteteket is. Több nyugati ország és  Izrael viszont úgy véli: Irán öt-tíz éven belül szert tehet erre a  képességre.

Teherán váltig állítja, hogy rakétaprogramja kizárólag védelmi  jellegű, űrkutatási programja a tudományt és a felderítést szolgálja, nukleáris programja pedig békés jellegű.