Új falak építésével vádolják a német kancellárt
A kancellárt már korábban támadták amiatt, hogy előbb Franciaországba és az Egyesült Államokba utazott, és csak azután állt a Bundestag elé, most pedig a konzervatív-liberális koalíció programjára utalva az ország, illetve a társadalom megosztásával vádolták őt.
Angela Merkel a gazdasági kilátásokról meglehetősen borús képet vázolt, és azt hangoztatta, hogy előbb egy nehezebb időszak, a remélt fellendülés pedig csak az után következik. Ebből kiindulva az ország helyzetének kíméletlen elemzését ígérte. Szavai szerint az ország olyan próbatétel előtt áll, amelyhez hasonlóra a német egység 1990-ben történt helyreállítása óta nem került sor. A kancellár először vázolta az új kormányzati ciklus politikai filozófiáját, amit "szabadság a felelősségben" címszóval jellemzett. Az ellenzéki pártok kezdettől fogva hiányolták, hogy a kormánynak nincs az elkövetkező négy évre szóló általános üzenete, amit Merkel ezúttal pótolt. Ennek részleteit ugyan nem fejtette ki, ezzel szemben öt fő feladatról beszélt.
Első helyen említette a nemzetközi gazdasági válság következményeinek a leküzdését, másodikon pedig az állam és polgárai közötti viszony javítását. A kormány által 2011-től kilátásba helyezett nagyszabású adócsökkentéseket ennek keretében említette – a jövőre várható 90 milliárd eurós költségvetési hiány ellenére. Harmadik feladatként a társadalom demográfiai változásaiból - mindenekelőtt a lakosság elöregedéséből - fakadó problémák megoldásáról beszélt, majd a környezetvédelmet emelte ki. Kormánya ötödik fő feladatának Merkel a szabadság és a biztonság közötti viszony erősítését nevezte, különös tekintettel a globális fenyegetésekre. A kancellár kevés konkrétumot említett, ezzel szemben megerősítette a gazdasági növekedés előmozdításán és az adócsökkentéseken alapuló, és az egészségügy finanszírozásának reformját célzó programját.
Külügyminisztere, a liberális Guido Westerwelle a Bundestag előtt tartott programbeszédében a kelet-európai országokkal való kapcsolatok fejlesztését jelölte meg a német külpolitika fő irányaként. „Ezt itt Európai Uniónak hívják, nem Nyugat-európai Uniónak” – emelte ki a tárcavezető, hozzáfűzve, a kontinens minden országa megérdemli, hogy egyenlő tárgyalófélként tekinsenek rá. „Nyílt érdekünk, hogy elmélyítsük e szövetségeinket” – mondta Westerwelle, aki egyébként első külföldi útján Varsóba utazott.
Az ellenzéki szociáldemokraták parlamenti frakcióvezetője, a volt külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier a társadalmat szociálisan megosztó tervezetről és ennek kapcsán új falak emeléséről beszélt. Oskar Lafontaine, a Baloldal pártjának frakcióvezetője a kormányprogramra utalva hibás válságmenedzselést említett, azt hangoztatva, hogy - mint fogalmazott - egy rossz kormány, rossz időben került hatalomra.
