Észak-Korea vasárnap kilövőállásba helyezte mindhárom egységét egy hordozórakétának, amellyel április 12. és 16. között műholdat akar a világűrbe juttatni. Bár Phenjan szerint az időjárás-előrejelzésre és a természeti kincsek felmérésére használt 100 kilogrammos szerkezet csak tisztelgés az államalapító diktátor, Kim Ir Szen előtt – az ő születésének április 15-én lesz a 100. évfordulója –, feltevések szerint a kommunista rezsim valójában nagy hatótávolságú rakétával végrehajtott kísérletre készül. Japán és Dél-Korea emiatt már azzal fenyegetőzött, hogy gondolkodás nélkül lelövik a rakétát, ha az országuk területére téved. Észak-Korea változtatott is az Unha-3 röppályáján, amely kelet helyett dél felé halad, de megfigyelők szerint ez arra nem jó, hogy tompítson a bírálatokon, maximum csak Kínának lesz ezután könnyű dolga, ha le akarja rázni magáról azokat a felszólításokat, amelyek Phenjan elítélésére bírnák rá.

Észak-koreai részről ritka gesztus, de vasárnap külföldi újságírókat is meghívtak a kilövési előkészületek megtekintésére az északnyugati Dongcsang-ri támaszpontra. Azt viszont már a dél-koreai Yonhap értesüléseire hivatkozva írta meg a sajtó, hogy 2006 és 2009 után Phenjan valószínűleg új kísérleti földalatti atomrobbantásra is készül. Erre utal az a készülődés, amelyet a korábbi két kísérlet helyszínén, Punggye-riben figyeltek meg: a műholdfelvételek és a semmiből emelt földhalmok tanúsága szerint az észak-koreaiak új alagutat ásnak itt, minden bizonnyal egy új nukleáris kísérlet végrehajtására.  Ahogy a Yonhap megemlíti, 2006-ban és 2009-ben Észak-Korea hasonlóan viselkedett, és egy nagy hatótávolságú rakétával végrehajtott kísérletét követte egy atomrobbantás. (A 2009-es robbantás ereje becslések szerint tíz és húsz kilotonna között volt, hozzávetőlegesen akkora, mint a Hirosimára ledobott atombombáé. Annak ellenére, hogy a phenjani rezsim egyedüli támogatója a világon, még Kína is elítélte a magánakciót.)

Phenjan azzal a tudattal dönthetett a műhold mostani fellövése – és utána valószínűleg a kísérleti atomrobbantás – mellett, hogy az ehhez szükséges nagy hatótávolságú rakéták elindításától az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2009-ben eltiltotta. Ha ez nem lenne elég, napokkal a fellövés bejelentése előtt ment bele az észak-koreai rezsim abba, hogy moratóriumot hirdet az atom- és a rakétakísérletekre annak a 240 ezer tonnás élelmiszersegélynek a fejében, amelyet az Egyesült Államoktól kap. Azaz kapott volna: a készülődés bejelentése hallatán Washington azonnal közölte, az ügylet meghiúsul.