A szervezet kedden Berlinben közzétett éves jelentése szerint Szomália és Afganisztán a világ két legkorruptabb országa.

A korrupció ellen küzdő, nemzetközi társadalmi szervezet idei listáján 180 ország szerepel. Az összehasonlító jelentés mindenekelőtt a közszféra korrupcióját méri, és elsősorban befektetők, üzleti, illetve kockázati elemzők véleményét tükrözi.

A listát a legkevésbé korruptnak minősített Új-Zéland vezeti, majd a sorban Dánia, Szingapúr, Svédország, Svájc, Finnország, Hollandia és Ausztrália következik. A jelentés szerint Szomália és Afganisztán a világ két legkorruptabb országa, de nem sokkal marad el ebből a szempontból Mianmar, Irak, Szudán és Csád sem, majd a posztszovjet országok, Üzbegisztán és Türkmenisztán következnek Irán és Haiti társaságában. A korrupciós mutató tekintetében a tavalyihoz képest jelentősen visszaesett Ukrajna, amely Oroszországgal együtt "holtversenyben" a 146. helyen áll. Oroszország pozíciója egyébként a tavalyihoz képest alig változott.

A helyezés mellett szerepel az úgynevezett korrupciós index is, amely számos nemzetközi tekintélyű szakértő és független intézet véleményén alapul. A szóban forgó index 0 és 10 között osztályozza a korrupció mértékét az egyes országokban, 5 alatt súlyosnak, 3 alatt pedig már válságosnak minősítve a helyzetet.

Magyarország az idén is - akárcsak tavaly - 5,1-es osztályzatot kapott és ezzel közepesen korrupt országnak számít, a helyezése eggyel javult, az idén a 46. lett az országok rangsorában.

A környező országok, illetve a térség új európai uniós tagállamai közül mind a helyezést, mind az osztályzatot tekintve csak Szlovénia és Észtország előzi meg Magyarországot, míg Lengyelország, Csehország, Szlovákia, de különösen Bulgária és Románia a korrupció tekintetében mögötte "kullog". A listán Lengyelország a 49. Csehország és Litvánia egyaránt az 52. Lettország és Szlovákia az 56., Bulgária és Románia pedig a 71. helyen áll. A Magyarországot megelőző Szlovénia és Észtország a listán holtversenyben a 27. helyet tölti be.

Az Európai Unió tagállamait, továbbá Norvégiát és Svájcot összehasonlítva Magyarország a 21. helyen áll, azaz a lista alsó harmadában foglal helyet. Mögöttünk van Lengyelország, Csehország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Olaszország, Bulgária, Görögország és Románia. Az uniós tagországok listáját Dánia és Svédország vezeti. Magyarországot ebben az összehasonlításban is Észtország és Szlovénia előzi meg.

A jelentés okokat nem elemez, az úgynevezett korrupciós észlelési index a nemzetközi üzleti közvélemény álláspontját tükrözi az adott ország korrupciós kockázatairól, és elsősorban a közszféra, nem pedig az üzleti szektor korrupciójával foglalkozik.

A tekintélyes nemzetközi szervezet szakértői jelentésükben rámutattak: a legkorruptabbnak számító országokban a különböző háborúk, illetve etnikai konfliktusok, a növekvő elszegényedés mellett a lakosságot a jogállami intézmények működésének csődje, az igazságszolgáltatás korrupciója, valamint a hatékony parlamenti ellenőrzés teljes hiánya és ezzel párhuzamosan az elharapódzó megvesztegetés is sújtja. A beszámolóból kitűnt az is, hogy az egy év óta tartó nemzetközi gazdasági, illetve pénzügyi válság szerte a világon hozzájárult a korrupció erősödéséhez.

A jelentés hangsúlyozta: mind a gazdagabb, mind a szegényebb országokban az eddiginél erőteljesebb intézkedéseket kell tenni a korrupció leküzdésére. Rámutatott arra is, hogy bár gazdagabb országokban különböző csomagtervet fogadtak el a korrupció visszaszorítására, a közpéntekkel való gazdálkodás átláthatósága még mindig nem biztosított megfelelően.

A dokumentumot a Transparency International immár hagyományosan megküldi az érintett országok kormányainak, és reméli, hogy az abban foglaltakat figyelembe is veszik.