Új országot akar a görög kormány
Görögországot ijesztgeti mindenki az Európai Unióban. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter megkongatta a vészharangot: esély sincs arra, hogy a jövő héten (a pénzügyminiszterek tanácskozásán) megegyezés szülessen az Athén által benyújtott reformlistáról. Márpedig e nélkül a görögök nem kapják meg az EU–IMF-mentőcsomag következő részletét, és kifogynak a pénzből.
 |
| Superman-jelmezes kisgyermek galambokkal játszik Athénban. Óvatosnak kell lenni Kostas Tsironis / Reuters |
Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök közölte, hogy fogytán a türelme az athéni kormánnyal szemben. Az euróövezetért felelős EU-biztos, Valdis Dombrovskis túl lassúnak minősítette a görögországi reformok kidolgozását: mindjárt kiürül az államkassza.
– Olyan társadalmi egyenlőtlenségeket akar csökkenteni a januárban hatalomra került Sziriza-kormány, amelyek nem is Európára, hanem inkább Latin-Amerikára vagy Ázsiára jellemzők – mondta lapunknak Jorgosz Pleiosz szociológus,az Athéni Egyetem tanára. A nemzeti vagyon 55 százalékát a lakosság tíz százaléka birtokolja; miközben egyes cégek hatalmas nyereségre tesznek szert, más vállalatok tönkremennek; sok százezer ember mindenét elvesztette, rengeteg a munkanélküli; nincs társadalmi szolidaritás.
Az igazi kihívás, hogy az Alekszisz Ciprasz vezette kormány az egyenlőtlenségek mérséklését szeretné összeegyeztetni egy másik céllal, az ország modernizálásával. – A Sziriza modernizálni igyekszik például a gazdaság szerkezetét, az adók beszedését vagy éppen az oktatást. Egyszóval Görögországot normális euró pai állammá akarja alakítani – magyarázta a Népszabadságnak a szociológus. Szerinte amióta Görögország kivált az Oszmán Birodalomból, próbál utat találni a modernitáshoz, ám ez a folyamat még mindig nem ért véget.
Megnehezíti e kettős cél elérését – ahogy Jorgosz Pleiosz látja – „az ellenséges külső környezet”. Valóban nem könnyíti meg Athén dolgát, hogy európai politikusok nyíltan beszélnek az euróövezetből való görög kilépés (Grexit) lehetőségéről, vagy hogy találgatások folynak előre hozott választások kiírásáról. Mindezzel azt jósolják, hogy Cipraszék nem tudnak majd megállapodni az EU–IMF-párossal, és nem kapnak több pénzt, ezért vagy az eddigi hiteleket képtelenek törleszteni, vagy az állami alkalmazottak fizetését és nyugdíját nem lesz miből átutalniuk.
„A másik oldalról érkező hangzavar és téves kiszivárogtatások, nyilatkozatok ellenére határozottan optimista vagyok, hogy a hónap végéig sikerül megállapodnunk. (…) Meggyőződésem, hogy a demokratikus hagyományok és a felvilágosodás Európája nem enged majd a szélsőséges hangoknak, s nem az etikátlan és brutális pénzügyi zsarolás, hanem a stabilitás és a kölcsönös tisztelet útját választja” – hangsúlyozta Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a Reutersnak nyilatkozva. Az üzenet alighanem Németországnak, a görögöket legélesebben bíráló EU-tagállamnak szól.
– Az ország átalakításához a Szirizának időre van szüksége, és óvatosnak is kell lennie – tette hozzá az Athéni Egyetem tanára. A modernizálás előtt álló fő akadálynak a politikai és a gazdasági elitet, valamint az egyházat nevezte, szerinte ugyanis egyikük sem érdekelt a társadalom megújulásában. Pleiosz ennek ellenére optimistának mondta magát a Ciprasz-kormány sikerét illetően, még ha ezt a derűlátást mostanában kevesen osztják is.
