El-Sziszi tábornok (napszemüvegben) katonai helikopterrel érkezik, az elnöki limuzinnal távozik az eskütétele felé (Fotó: Al Youm Al Sabaa Newspaper / Reuters)

Vasárnap Kairóban hivatali esküt tett Abdel Fattah el-Sziszi, Egyiptom új elnöke. A tábornokból politikussá vedlett Sziszi a beiktatási beszédében történelmi fordulópontként méltatta elődje, Mohamed Murszi elmozdítását, amelyet tavaly júliusban ő vezényelt le a hadsereg élén. Erről azt mondta, hogy Egyiptom több ezer éves történetében először fordult elő erőszak nélküli hatalomátadás és -átvétel, és itt az idő, hogy az ország learassa a két forradalom gyümölcseit. Ígérete szerint új, biztonságos és prosperáló Egyiptomot akar alapítani egy „stabil jövő" jegyében.

Sziszi tavaly július 3-án léptette le a hatalomból Murszit, Egyiptom első szabadon választott elnökét, ami után a hatóságok kíméletlen hajtóvadászatot indítottak a megbuktatott államfő és a mögötte álló konzervatív iszlamista szervezet, a Muzulmán Testvériség ellen. A Murszi eltávolítása után kitört zavargásokban és a két kairói ülődemonstráció felszámolása során mintegy 1400 ember halt meg, tizenhatezren pedig börtönbe kerültek, köztük a Muzulmán Testvériség vezetése és rengeteg tagja is. A konzervatív iszlamista szervezetet betiltották és vagyonelkobzásra ítélték, Murszi pedig több pert indítottak. Egyet például egy tavalyelőtt decemberi tüntetés szétveréséért és halálos áldozataiért, de megvádolták azzal is, hogy összejátszott külföldi szélsőséges szervezetekkel – a libanoni Hezbollahhal és a palesztin Hamásszal – Egyiptom érdekei ellen. A 2012-es megválasztása után Sziszit még ő nevezte ki vezérkari főnöknek és védelmi miniszternek. A hadsereg azután döntött az eltávolítása mellett, hogy az általános áru- és üzemanyaghiány miatt Kairóban hatalmas tömeg követelte a lemondását. A Murszi utáni Egyiptom hatóságai azóta is nagyon vigyáznak, hogy ezzel ne legyen gond.

Sziszi a májusi végi elnökválasztás kedvéért cserélte. Hivatalos adatok szerint a voksok 96,9 százalékát kapta meg, legközelebbi vetélytársa, a baloldali Hadím Szabahi 3,1 százalékával végzett az első helyen. Az elnökválasztáson a részvétel még a 2012-esnél is alacsonyabb, kevesebb mint ötven százalékos volt, a megméretés bojkottálta a Muzulmán Testvériség, de a Hoszni Mubarak exállamfő 2011-es megbuktatásában vezérszerepet játszó Április 6. Mozgalom is távolmaradásra szólította fel a híveit. Mubarak és a rezsimje 30 éven át volt a hatalmon Egyiptomban. Az ellenzék most visszarendeződéstől félti az országot, aminek a jelét többek között abban látják, hogy Mubarak az elnökválasztáson nyíltan Sziszit támogatta. De mellette áll az alkotmánybíróság is, amelynek az elnökhelyettese, Maher Szami a vasárnapi beikatatási ceremónián úgy nyilatkozott, hogy Sziszi „a nép akaratát" teljesítette az elődje elmozdításával.

Sziszi a kampányban a gazdaság talpra állítására, a szegénység enyhítésére, 26 új turistakomplexum és nyolc repülőtér és 22 új ipari park felépítésére tett ígéretet, illetve arra is, hogy a hadsereg leszámol a Sínai-félsziget iszlamista szélsőségeseivel, akik újra aktiválták magukat a Murszi hivatalban töltött egy évére jellemző viszonylagos csend után. Bár a Mubarakot megbuktató 2011-es forradalom központi helyszínén ma este valószínűleg hatalmas tömeg fogja ünnepelni Sziszi beiktatását, a Reutersnek egy férfi, Iszra Jusszef azt mondta, az új elnöknek száz napon belül valami látványosat kell végrehajtania, vagy Egyiptomban újra kitör a forradalom. „Mert mi ilyenek vagyunk" – tette hozzá az egyetemi hallgató.