Új adók és csökkenő segélyek Indiában

Gazdasági növekedés, hiánycsökkentés, infrastruktúra-fejlesztés és barátságosabb fogadtatás a külföldi befektetőknek – ezek voltak a kulcsszavai csütörtökön az indiai pénzügyminiszter több mint kétórás beszédének a dél-ázsiai ország parlamentjében. 

Arun Dzsétlí a májusban megválasztott indiai kormány első költségvetését ismertette, amely egyértelmű szakítást jelent az előző tíz év gazdaságpolitikájával.

A Kongresszus vezette koalícióból és annak baloldali – a szegényeket segélyekkel támogató, a külföldi befektetőket távol tartó – politikájából olyannyira elege lett a választóknak, hogy óriási többséggel juttatták hatalomra a jobboldali Bháratíja Dzsanata Pártot (BJP).

A 63 éves Naréndra Módi azzal az ígérettel lett miniszterelnök, hogy állást ad az indiai munkaerőpiacra belépő havonta egymillió fiatalnak. Az 1,2 milliárd lélekszámú országban a szegény tömegek mellett van egy izmosodó, egyre jobban látható középosztály, a fiatalok pedig ide szeretnének tartozni. A televízióban látott nyugatias jólétre vágynak, ehhez pedig állásra van szükségük. Ehhez először a gazdasági növekedést kell beindítani, ami az utóbbi években lelassult, 4,7 százalék körül alakul.

Európai szemszögből nézve ez magas, ám Indiának évi 7-8 százalékos GDP-növekedésre lenne szüksége ahhoz, hogy az egyre népesebb lakosságot kiemelje a szegénységből. Dzsétlí pontosan ekkora növekedést ígér három-négy éven belül, valamint a hiány csökkentését a GDP 4,1 százalékáról 3 százalék köré. „Nem hagyhatunk örökségül adósságot a következő generációk számára" mondta.

A kormány számára a harmadik fontos feladat az infláció megfékezése. Dzsétlí mindezt először is a külföldi befektetések ösztönzésével érné el. A védelmi és biztosítási szektort jobban megnyitná, ezekben az iparágakban a külföldiek által megszerezhető tulajdonrész felső határát 26-ról 49 százalékra emeli. Privatizáció is várható, a kormány eladná a rosszul teljesítő bankokban lévő tulajdonának egy részét.

A tervek között szerepel egy szolgáltatásokra és termékekre kivetett új adó, illetve a segélyek és szociális támogatások csökkentése. Utóbbiról nem mondott részleteket, csak annyit közölt, az állami szociálpolitika reformra szorul, a segélyek az eddigieknél „célzottabbak" lesznek. A BBC felidézi: ezek jelenleg évi 40 milliárd dollárba kerülnek az államnak. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.