Az igen homályos ügyet a koszovói albán hatóságok bizarr fordulattal zárták le. Miután egy eddig teljesen ismeretlen koszovói albán félkatonai szervezet vállalta magára a felelősséget a pristinai akcióért, a három BND-ügynököt ENSZ-bírák elé vitték, amely zárt ajtók mögött ülésezve nem talált semmilyen terhelő bizonyítékot ellenük. A „terrorizmussal” gyanúsított triót szabadlábra helyezték, az illetők időközben már visszatértek Németországba.

A Die Welt am Sonntag értesülései szerint Thomas de Maizière (CDU), a német titkosszolgálatokat felügyelő kancellária-miniszter felhívta Hasim Thaqit, s azzal fenyegette meg a koszovói albán kormányfőt: Berlin alaposan megkurtítja a pénzügyi támogatást, amennyiben nem engedik el a BND ügynököket. A lap úgy tudja, Németország 1999 óta 280 millió euróval segítette Koszovót, 2009-2010-re pedig Berlin további 100 millió euróra tett ígéretet. Az Egyesült Államok után Németország a független Koszovó legnagyobb pénzügyi támogatója.

A német sajtóban közölt értesülések szerint a BND folyamatosan kritikusan szemlélte Thaqit. A német titkosszolgálat kiemelt figyelmet szentelt annak, hogy az UCK-gerillavezérből lett politikus továbbra is megőrizte befolyását a szervezett alvilági körökben. A német titkosszolgálatra mért „csapás” másik lehetséges indokának azt tartják, hogy a koszovói albán vezetők egy része ellenségesen tekint az EULEX misszióra. Ennek keretében az EU-tagállamaiból 1900 bíró, rendőr és más igazságügyi szakember hivatott elősegíteni a jogállamiság kiépítését a korábbi szerbiai tartományban – azzal a nem titkolt céllal, hogy csökkentsék a szervezett alvilág befolyását. A BND pristinai fedőcégénél foglalkoztatott három ügynök egyik fő feladata annak felderítése volt, hogy kik és hogyan szervezkednek az EULEX ellen.

Berlin