A szigorú büntetőintézkedésekről szóló fenyegetések ellenére nem született döntés új szankciókról Oroszország ellen kedden az Európai Unió brüsszeli külügyminiszteri csúcsán. A tárcavezetőknek ugyan sikerült megállapodásra jutniuk, hogy ha Oroszország nem működik együtt a Malaysia Airlines MH17-es járatának a lelövése utáni elindított vizsgálatban, akkor új neveket vesznek fel a vízumkorlátozással és vagyonbefagyasztással sújtott közéleti személyiségek és vállalatok listájára, azonnali hatályú szankciókról viszont a zárónyilatkozat tanúsága szerint nincs szó. Navracsics Tibor magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a csúcson felkérték az Európai Bizottságot: e hét csütörtökig végezze el azokat az előkészítő munkákat, amelyek a szankciók kiterjesztését teszik majd lehetővé a pénzügyi szektorban, a védelmi szektorban, az úgynevezett kettős felhasználású eszközök tekintetében, illetve azoknak az érzékeny és innovatív technológiáknak a tekintetében, amelyek az orosz gazdaság számára kulcsfontosságúak, beleértve az energiaszektort is – írja az MTI.

Bár Mark Rutte holland miniszterelnök kedden Amszterdamban azt mondta, hogy az MH17-es lelövése miatt valami „alapvetően" megváltozott az Európai Unió és Oroszország viszonyában, új büntetőintézkedésekről ő sem beszélt. A nyugat-európai országok nagy részét túl szoros gazdasági kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, semmint hogy megérje szakítani.

Hollandia kezét ugyan nem köti annyira az orosz energiafüggőség, mint másokét – a gázt főleg Norvégiától kapja –, az Unilevernek, a Philipsnek – a világ vezető égőgyártójának – és a Heinekennek azonban rengeteg érdekeltsége van Oroszországban, nem beszélve arról a befektetésről, amellyel a Shell szállt be a Szahalin-2 olaj-gázprojektbe. A Bloomberg írja, hogy a hollandok az év első négy hónapja alatt 2,1 milliárd euró értékben exportáltak árut Oroszországba, amely ezt ugyanennyi idő alatt 6,8 milliárd eurót erő exporttal viszonozta. Jellemző – emlékeztet az ismert holland publicista, Bas Heijne a Politico című magazinban –, hogy amikor Ben van Beurden Shell-vezérigazgató a krími válság közepén, áprilisban ellátogatott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, úgy nyilatkozott, a cég a politikai helyzettől függetlenül nagyszabású tervekkel alakítja a közös jövőt.

Az MH17-es 189 holland állampolgárt rántott magával a halálba, amikor a múlt csütörtökön egy rakétával lelőtték a kelet-ukrajnai Donyeck megye felett. A merénylők valószínűleg a kijevi kormány ellen lázadó helyi szeparatisták voltak, akik az amerikai hírszerzés szerint is Oroszországtól kapták ehhez a rakétát. A holland sajtó emiatt fejeket követel. A De Telegraaf vasárnap a címlapján „Elég volt!" felkiáltással szólította beavatkozásra a NATO-t a szeparatisták ellen.

Azokat egyébként, akik kemény fellépésben reménykednek, a politikusok nem kecsegtetik sok jóval. Francois Hollande francia elnök hétfő este jelezte, hogy országa le fogja szállítani az elsőt a két Mistral típusú helikopterhordozó anyahajó közül, amelyről három éve, 2011-ben írtak alá egy 1,2 milliárd dolláros szerződést az oroszokkal.

A bejelentést hatalmas felhördülés követte. David Cameron brit miniszterelnök azt mondta, Nagy-Britanniában a szerződés teljesítése elgondolhatatlan lenne, az ügy kapcsán Dalia Grybauskaite litván elnök pedig azzal vádolta meg az európai országokat, hogy ugyanolyan sokat engednek meg Oroszországnak, mint amennyit a harmincas években a náci Németországnak engedtek meg. „A harmincas években a nácizmusnak senki nem parancsolt megálljt, most pedig azt az orosz sovinizmust nem akarják megállítani, amely egy repülőgép lelövéséhez vezetett. Az európai országok értsék meg, hogy a politikai élet mistralizációjának véget kell érnie" – idézett a putyini Oroszország elleni kiszólásairól ismert elnök asszony pikírt rádiónyilatkozatából a Reuters.