Bár Klöckner asszony, aki a szavazatszámláló bizottság tagja volt, időközben bejelentette, hogy vállalva lépése következményeit, kész lemondani parlamenti jegyzőkönyvvezetői megbízatásáról, egyes képviselők a jelek szerint ezt keveslik, és alighanem messzeható szabályozást szeretnének arról, ki, mikor, milyen tömegkommunikációs eszközöket használhat – és használhat-e egyáltalán - a köz informálása céljára.

- Ha valaki rendszeresen SMS-ezik és a Twittert is felfedezte magának, a világ legtermészetesebb dolga, hogy haladéktalanul ismerősei, barátai, családtagjai tudomására akar hozni egy ilyen, igazán fontos hírt, mint az államfő újraválasztása. Klöckner asszony nyilván nem először használta valamilyen információ továbbítására a Twittert - mondta egy, a Machiavelli Consulting által megkérdezett berlini médiaelemző. Az, persze elképzelhető, tette hozzá a szakember, hogy Julia Klöckner nem fogta fel azonnal a dolog súlyát, vagyis talán nem tudatosult benne azonnal, hogy a Twittert milliók olvassák, köztük természetesen hivatásos médiamunkások is, akik normális esetben csak a hivatalos eredményhirdetéskor értesülhetnének az államfőválasztás eredményéről. Így viszont - a képviselő párszavas SMS-üzenetének köszönhetően - a hír azonnal az internetre, ott pedig a média főáramába került.

- Egyáltalán nem tudok megértéssel viseltetni az ilyesmi iránt – jelentette ki indignáltan Peter Ramsauer, a keresztényszociális CSU tartományi csoportjának vezetője az ARD híre szerint, hozzátéve, hogy a történtek, végeredményben, a parlament tekintélyét ássák alá. Reményének adott hangot, hogy a jövőben ilyesmi nem fordulhat elő.

Ebben persze a többség joggal kételkedik, hacsak - ami nem valószínű – a német parlament nem hoz hirtelen drákói intézkedéseket minden féle mobil tömegkommunikációs eszköz, köztük a laptopok, az iPodok, más okostelefonok azonnali és teljes kitiltásáról a Bundestag épületéből és csatolt részeiről.

A helyzet az, ugyanis, hogy időközben kiderült, nemcsak a konzervatív képviselőasszony tudósította a Twitter-használókat az államfőválasztás eredményéről, hanem egy szociáldemokrata képviselőtársa is így járt el: Ulrich Kelber, frakcióvezető-helyettes, mint közben kiderült, már Julia Klöckner előtt közzétette a Twitteren, hogy Horst Köhlerre pontosan 613 érvényes szavazatot adtak le az elvben három fordulós voksolás első menetében, s így már ekkor tudni lehetett, hogy ő marad a következő öt évben a szövetségi köztársaság feje. Kelber egyébként nem kért bocsánatot, sőt, műszaki elmaradottsággal vádolta meg a szövetségi gyűlés elnökségét, amely oly sokáig szöszmötölt a hivatalos végeredmény bejelentésével.

A Twitter-affér alighanem több német parlamenti bizottságnak ad munkát a következő napokban, a Németországban magától értetődő "rendnek kell lenni" elv érvényesítése alapján. Azt máris tudni lehet, hogy a Bundestag időseinek tanácsa csütörtöki ülésén foglalkozik a témával. Lesz más dolguk is: ki kell vizsgálniuk, miként fordulhatott elő, hogy a választás után, de még a hivatalos eredmény kihirdetése előtt a parlamenti szolgák virágcsokrokat kezdtek osztogatni és bevonult a terembe egy fúvós ötös. Csak nehogy az derüljön ki, hogy a belső kommunikációs csatornák helyett őkis a Twittert használták.

Mint ismeretes, a Twitter az internet egyik legdinamikusabban terjeszkedő közösségi hálózatrendszere, amelyen sokmillióan tartják egymással a kapcsolatot és osztanak meg banális és, időnként nagyon fontos híreket. A médiaelemző becslései szerint Magyarországon is havonta minimum duplázódik a Twitterezők jelenleg 30 ezresre tehető tábora, és csak a megfelelő alkalmat kell kivárni, amikor bekövetkezik a robbanás. Legkésőbb a jövő évi parlamenti választásokon a magyar közéletbe is érdemben bevonul a Twitter, pont úgy, mint három, illetve hét éve az akkori voksolások idején az SMS - jósolja az MC.