Sikerült megállapodni a Szíriában tartandó tűzszünetről a nemzetközi tárgyaló csoport, az ISSG müncheni konferenciáján – jelentette be péntek hajnalban John Kerry amerikai külügyminiszter. A politikus közlése szerint a fegyvernyugvást az ENSZ-nek kifejezetten erre a feladatra létrehozandó különleges hadereje fogja ellenőrizni, és – ismerte el – az „ambiciózus” terv próbája valóban az, hogy az érintett felek mennyire hajlandóak tartani magukat hozzá.

Az iszlamista terrorszervezetekre, amilyen a szunnita szélsőséges Iszlám Állam vagy az al-Kaidának hűségesküt tevő an-Nuszra Front, a fegyvernyugvás nem vonatkozik, de rajta kívül a nagyhatalmak megegyeztek arról is, hogyan teszik lehetővé a civilek és minden más érintett túléléséhez kellő segélyek célba juttatását. A segélyeket azonnal útnak indítják a rászoruló szíriai városok felé – így afelé az Aleppo felé is, amelyet most éppen Bassár el-Aszad elnök erői ostromolnak – a fegyvernyugvás életbe lépéséig azonban még egy hetet várni kell.

Kerry egyébként orosz kollégájával, Szergej Lavrovval és Staffan de Mistura különleges ENSZ-megbízottal állt Münchenben a nyilvánosság elé. Bejelentésében – jegyzi meg a Washington Post – végig a fegyvernyugvás kifejezést használta, következetesen kerülve a tűzszünet szót.

Az ISSG az ENSZ, az Európai Unió és az Arab Liga, valamint 17 ország, köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia, Irán és Törökország informális egyeztető fóruma. Tavaly októberben, a szíriai orosz beavatkozás után állították fel. Először ült össze a szíriai konfliktus szíriai szereplőinek január végi genfi béketárgyalásának kudarca óta.

Szíriában csaknem öt éve tart a polgárháború az Aszad damaszkuszi rezsimjéhez hű, főleg alavita és síita erők, illetve a többnyire szunnita ellenzék harcoló egységei között. Ellenzéki becslések szerint a harcoknak eddig összesen több mint negyedmillió – csak az idén januárban 4680 – halálos áldozatuk volt, nem mellesleg pedig a közel-keleti országban uralkodó káosz tett lehetővé az Iszlám Állam felemelkedését is.

Amerikai diplomáciai források szerint a fegyvernyugvásról szóló megállapodásba az oroszok azért mentek bele, mert a támogatásukkal Aszad erői gyakorlatilag elérték, amit akartak, és Szíria nyugati felének központjai négy év után újra kormányzati ellenőrzés alá kerültek. Aleppóból és a hasonnevű tartományból az elmúlt egy hónap bombázásai űzték ki a mérsékelt ellenzéket. Az orosz beavatkozás kezdetén a Kreml még körömszakadtáig ragaszkodott ahhoz, hogy a légitámadások kizárólagos célpontját az Iszlám Állam jelenti.