Tűzben égő euró
Több mint kilencórás tárgyalás után sem tudtak megállapodni az Európai Unió állam- és kormányfői az eurózóna megmentésére hivatott egységes pénzügyi paktum kereteiről, ezért a közös pénzt használó 17 ország kormányközi szerződéssel halad tovább a fiskális unió felé, amihez minden tagállam szabadon csatlakozhat. A britek és a magyarok nyíltan elutasították, hogy aláírják a szerződést, David Cameron brit miniszterelnök pedig egyenesen az uniós szerződés módosításáról beszélt.
A britek tartanak Cameron vétójának következményeitől
A brit Guardian szerint, bár Cameron döntése Anglia elszigetelődéséhez vezethet az Európai Unión belül, mégis helyesen cselekedett, mikor Anglia érdekeit védte és a Lisszaboni szerződés módosítása ellen szavazott. Az angol miniszterelnök kiállt amellett, hogy az Egyesült Királyság semmi esetre sem szeretné, ha az eurozóna államainak együttműködése következtében egy „szerződés születne a szerződésen belül” és az Európai Uniót, valamint annak intézményrendszerét használnák fel arra, hogy a brit érdekeket aláássák az egységes piacon belül. Ugyanakkor a miniszterelnök annak kockázatával is tisztában van, hogy akár egy új szerződés is létrejöhet a jelenlegi Alapító szerződés mellett – bár ő inkább azt javasolná a pénzügyi területen szorosabban együttműködni kívánó államoknak, hogy külön-külön kössenek megállapodásokat az EU-n kívül.
A napilap megjegyezte, hogy bár a miniszterelnök látszólag az angol euroszkeptikusok kedvére tett, azok mégis szót emelhetnek majd amellett, hogy amennyiben egy új szerződés születik, annak a jóváhagyásáról az angol népnek referendummal kellene döntenie. Egy biztos: a miniszterelnök döntése valószínű átalakítja majd Nagy Britannia kapcsolatait az EU-val.
A már címlapképeivel is sokkoló The Telegraph - Sarkozy és Cameron közeli portéi közt egy tűzben égő euró-jel látható, később pedig egy egy euró alakú óra ketyeg megállíthatatlanul, az euró végét jelezve - is hasonló véleményen van, vagyis hiába védte Cameron a City érdekeit, ez hosszú távon az ország elszigetelődéséhez vezethet. A napilap meglátása szerint az EU történetének eddigi legsúlyosabb megosztottságához vezetett David Cameron döntése, ami a francia elnök, Nicolas Sarkozy szerint annak következménye, hogy az angol miniszterelnök „elfogadhatatlan” követelményeket támasztott az EU-val szemben.
A The Independent ugyancsak Angliának az EU-n belüli politikai elszigetelődésétől tart a miniszterelnök vétója miatt, de úgy látják, Cameron kevésbé veszélyesnek tartja Anglia érdekeire nézve egy új szerződés létrejöttét, mint egy olyan Alapító szerződés módosítást, melyben nincsenek garantálva országa és a City pénzügyi érdekei. David Cameron „minden jót” kíván azoknak a tagállamoknak, akik egy másik szerződés létrehozása mellett döntenek, mert – mint mondta - mindenki csak a maga problémáját szeretné megoldani, neki pedig az a feladata, hogy a saját országa érdekeit tartsa szem előtt.
A brit lapok közül egyértelműen a The Times volt az, aki a miniszterelnök lépésében Anglia elszigetelődését vízionálta az uniótól. Mint írják, David Cameron mégsem sajnálja a történteket, mivel „bár nehéz döntést kellett meghoznia, de Anglia érdekeit tartotta szem előtt”. Meglátása szerint, az EU-n belüli együttműködés és közös problémamegoldás kapcsán az EU néhány tagállama már amúgy jó ideje „más sebességben” haladt a többiekhez képest.
A franciák az angol miniszterelnököt piszkálják
A francia Libération azt írja, az európai uniós csúcs az utolsó lépés a teljes összeomlás előtt, és bár kevésbé, mint angol laptársaik, de azért kritizálják az angol miniszterelnök, David Cameron kijelentéseit. Mint írják, a brit ellenállásnak maradandó nyomai lesznek, egy olyan uniót hozva létre, mely többsebességessé válik. Szerintük semmi jót nem jelent, hogy az unió megosztottá válik, és hogy 27 helyett csak 17 tagország marad egyetértésben, ráadásul úgy vélik, az unión belül csökkenni fog a Bizottság és a Tanács szerepe is.
A Le Monde szerint a brit miniszterelnök lépésével arra játszik, hogy egyre jobban kivonja magát a péneurópai pénzügyi szervezetek felügyelete alól, országát pedig elszeparálja az eurozónától. A francia pénzügyminiszter ellenben pont abban bízik, hogy a csúcson született döntések megnyugtatják a hitelminősítőket, és megerősítik az eurót.
A Le Figaro egyenesen azt írja, Cameronnak a mostani döntés jó lehetőség volt arra, hogy a saját országában felgyűlt indulatokat levezesse, lépésével visszanyerve választói szimpátiáját. – Amit önök akarnak, az nem kedvez az országomnak, ezért nem fogadom el azt – mondta Brüsszelben döntése kommentálásaképp, hozzátéve, hogy a britek más uniós érdekeit – mint például a szabad kereskedelem vagy a piacok megnyitása – továbbra is védeni fogja. Egyes brüsszeli képviselők szerint Cameron megérkezése óta úgy viselkedik, mint egy bulldog, amire szüksége is van, ha meg akarja őrizni az egyre törékenyebb harmóniát uniós partnereivel és saját pártján belül is.
A Cameron elleni szurka-piszka mellett azonban az újságok egyike sem feledkezett meg arról hogy megemlítse: Nagy-Britannia mellett Magyarország volt az egyetlen ország, aki nem fogadta el a megállapodást, a csehek és a svédek pedig időt kértek, hogy átgondolják válaszukat.
A németek kiakadtak
A német Spiegel nemzetközi kiadása szerint Angela Merkelnek nehéz napok vannak a háta mögött, és még nehezebbek várnak rá. Németország ugyanis nem szórakozni ment az EU-csúcsra, hanem, hogy világossá tegye álláspontját, és határozott eredményeket érjen el. - Olyan érzésünk van, mintha egyesek nem fogták volna fel igazán a helyzet súlyosságát – mondta egy idősebb német kormánytisztviselő a brüsszeli események kapcsán. Berlin szerint ugyanis a mostani helyzetben nem lehet tyúklépésben előre menni, vagy egy trükkös brüsszeli megállapodással előállni. Ez a Berlintől szokatlan, erős hangvétel is azt mutatja, hogy Merkel és tanácsadói most az egyszer nem engednek álláspontjukból.
A kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió szerint a britek lépése egyenesen zsarolás, a német kormány pedig nem látja okát annak, hogy ezt elfogadja. Az Európai Tanács és a Bizottság elnöke, Van Rompuy és Barroso, illetve az Eurogroup elnökére, Jean-Claude Juncker szintén nem nyerte el szimpátiájukat, mivel olyan intézkedéseket hoztak elő újra a tárgyalásokon, melyeket Németország egyszer már elvetett. Merkel azonban megmakacsolta magát és nem hajlandó változtatni álláspontján. Mint hozzá közeli források korábban kiszivárogtatták: konkrét eredményeket akar, nem pedig a piacokat elcsitító, félszívvel meghozott látszatintézkedéseket.
