Tuskra várnak a reformok
Eddig négy évenként, vagy még gyakrabban váltottak kurzust vagy kormányt a lengyelek. A végeredmények kísérteties pontossággal ismétlik meg az exit poll és a választások előtti utolsó prognózis eredményeit. A győztes jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) a voksok közel 40 százalékát, a koalíciós partner Parasztpárt (PSL) 8,36 százalékot szerzett, ez akár ahhoz is elég lehet, hogy újra együtt kormányozhassanak. Feltehetően nem lesz szükség Janusz Palikot Mozgalmára. Az új balközép, liberális párt vezetője egyelőre úgy nyilatkozik, hogy kész kívülről támogatni a reformokat.
A nagy meglepetés a baloldal (SLD) csúfos veresége. A parasztpárt mögött végeztek 8,25 százalékkal. Gregorz Napieralski, a párt elnöke már be is jelentette, távozik az SLD elnökségéből. A párt lehetséges szavazóit elvitte a PO és Palikot. Mások azért fordítottak hátat nekik, mert elegük volt a civódásokból, a párt „báróinak” presztízsharcából, s abból, hogy képtelenek voltak új, önálló baloldalként megjelenni Lengyelországban. Az SLD-re feltehetően már csak a megrögzött utódpártiak szavaznak, de ez a réteg biológiai okokból is egyre apad.
A választás előtti hetekben úgy tűnhetett, hogy még képes meglepetésekre a jobboldali-konzervatívként jellemzett Jog és Igazságosság párt. Ezt a vezérelvű szervezetet a Kaczynski-ikrek alapították egy évtizede. A korábbi évtizedben előfordult, hogy egyikük (Lech) államfő, fivére Jaroslaw miniszterelnök volt. Négy éve Jaroslaw Kaczynskit kiszavazták a hatalomból. Fivére a tavaly májusi szmolenszki repülőgépkatasztrófában meghalt. Az ő elnöki posztját Jaroslawnak nem sikerült megszereznie, most pártja, a PiS is kudarcot vallott. Kitartó szavazói azért állnak mellette, mert benne látják az oroszokkal és németekkel konfrontáló igaz hazafit, aki valódi katolikusként megtestesíti az antiliberális, konzervatív értékeket. Kaczynski euroszkeptikus és globalizáció-ellenes retorikát használt, s megígérte, hogy az emberek nevében politizálva helyrehozza a gazdaságot. Kaczynski még a választási vereség után is arról beszélt, hogy meg akarja valósítani Lengyelországban a jelenleg Orbán Viktor által képviselt politikát „Magyarországot akarok nálunk” - hangoztatta.
Tusk miniszterelnöknek és jövőbeli koalíciós partnereinek viszont nehéz dolga lesz, mert ugyan Lengyelország (egyetlen EU-államként) növekedve vészelte át a pénzügyi válság éveit, de az ország eladósodottsága és a költségvetési deficitje vészesen magas. A növekedést csak fájdalmas reformokkal (értsd megszorítások) lehet fenntartani, amit most már aligha halogathatnak tovább a liberálisok.
