Európai energiaunió megteremtését szorgalmazta Donald Tusk, lengyel miniszterelnök a Financial Times londoni lapban kedden megjelent véleménycikkében. Az Oroszországgal szembeni szankciókat leghangosabban követelő Tusk szerint attól függetlenül, hogy mi lesz az ukrán válság végkimenetele, le kell vonni a tanulságot, miszerint Európa túlzott függése az orosz gáztól gyengévé teszi a kontinenst, így Moszkva könnyedén az erő pozíciójából tárgyalhat a gázárakról. A lengyel kormányfő szerint az orosz monopóliumot úgy lehet megtörni, ha egyetlen európai intézmény tárgyal a tagállamok nevében Moszkvával. Tusk példaként említi, hogy a 28 tagállam közösen vásárol uránt az atomerőművekbe az Euratom, az Európai Atomenergia-közösségen keresztül.

Első lépésnek olyan mechanizmust kell kitalálni, amelynek keretében az EU-tagállamok közösen tudnak tárgyalni Oroszországgal a gáz esetében is. Ehhez először a kétoldalú egyezményeket kell teljesen átláthatóvá tenni, és megszabadítani őket a titkos és ártorzító záradékoktól. Utána „sablonszerződést” kellene létrehozni, amely minden új gázmegállapodás alapját képezné.Majd az Európai Bizottságnak kéne főszerepet vállalnia minden új tárgyalás során.

Emellett Tusk szorgalmazza a tagállamok közti szolidaritást (ha valamelyik államban például gázhiány merülne fel), az infrastruktúra fejlesztését, emlékeztetve, hogy jelenleg tíz tagállam gázellátásának több mint fele egyetlen forrásból, Oroszországból érkezik. Az EU olaj- és gázigényének egyharmadát orosz forrásokból elégíti ki, a kelet-közép-európai országokban a kiszolgáltatottság még nagyobb, Magyarországon például nyolcvanszázalékos. Az Eurostat adatai szerint az európai gázimport 2009-ben 63,4 százalék volt, 2012-ben 65,8 százalék, ebből az orosz gáz aránya 30 százalékos, miközben 2010-ben 22 százalékos volt.

Tusk álláspontját nem feltétlenül osztja az Európai Bizottság energiaügyekkel foglalkozó német biztosa. Günther Oettinger nem támogatja, hogy az orosz gáz arányát korlátozza az EU, szerinte a Gazprom a szankciók ellenére is szállítani fogja a gázt Európába. A tagállamok nem lelkesedtek azért sem, hogy megosszák kétoldalú szerződéseik minden részletét Brüsszellel és a többi tagállammal.

Az Európai Bizottság bizonyos mértékben már eddig is fellépett a tagállamok képviseletében gázügyekben. Amikor a Déli áramlat kétoldalú szerződéseinek újratárgyalását kilátásba helyezte, arra hivatkozva, hogy azok ellentétesek az uniós energiaszabályokkal, akkor Oettinger is közvetített a tagállamok és Moszkva között. Ugyanakkor a szerződéseket a tagállamoknak maguknak kell újratárgyalniuk, vagy vállalják az uniós kötelezettségszegési eljárásokat. Az Európai Bizottság versenypolitikával foglalkozó főbiztossága mindeközben vizsgálatot folytat a Gazprommal szemben azon aggodalmak miatt, hogy az orosz energetikai csoport visszaélt domináns helyzetével az árszabásban. Litvánia pedig perli a Gazpromot azért, mert állításuk szerint ők 35 százalékkal többet fizetnek a gázért, mint Németország.

Magyarország szempontjából akár előnyös is lehetne, ha az EU közösen tárgyalná le a gázárakat. Kérdés, hogy a paksi megállapodáshoz kapcsolódóan nincs-e már megállapodás az orosz és magyar fél között a 2015-ben lejáró hosszú távú gázszerződés utáni időszakról.

Donald Tusknak és pártjának, a Polgári Platformnak népszerűsége a közvélemény-kutatások szerint nőtt az ukrán válság kezdete óta, a lengyel közvélemény értékeli a Moszkvával szembeni keményebb vonalat. A múlt héten megjelent felmérések azt mutatták, hogy az Európai Néppárt fordított, és a korábbi adatokkal ellentétben megelőzi az európai szocialistákat az EP-választásokon. Az összeállítást készítő Pollwatch szerint a fordulat egyik oka a Polgári Platform megerősödése Lengyelországban.