Tüntetőket öltek a forradalom évfordulóján
Tizenkét ember halt meg szombaton Egyiptomban, a Hoszni Mubarak elnököt és rezsimjét megdöntő forradalom harmadik napján. A halálos áldozatok közül négyen Kairóban vesztették életüket, két ember Minyában, egy pedig Alexandriában hunyt el. A fővárosi utcákra kimentek a hadsereg és az átmeneti kormány, illetve a tavaly júliusban puccsal leléptetett elnök, Mohamed Murszi és a mögötte álló konzervatív iszlamista szervezet, a betiltott Muzulmán Testvériség hívei is. Rájuk a rohamrendőrök először könnygázzal támadtak, majd figyelmeztető lövéseket adtak le. Ezek az összetűzések hagytak négy halottat maguk után, de mivel figyelmeztető lövések elvileg az ég felé tartott fegyverekből dördültek el, egyelőre nincs hivatalos magyarázat a Murszi-párti tüntetők halálára.
A Reuters helyszíni jelentése szerint Kairóban Murszi és a Muzulmán Testvériség híveit a gumilövedékek mellett éles lőszerrel is célkeresztbe vették, menekülni sem hagyva őket. Volt fővárosi demonstráció, amelyen a rohamrendőrök a mellékutcákig és a sikátorokig üldözték a tiltakozókat. Eközben a 2011-es forradalom központi helyszínén a hadsereg több tízezer híve vonult fel egyiptomi zászlókkal és a júliusi puccsot vezénylő vezérkari főnök védelmi minisztere, Abdel Fattah al-Sziszi arcképeivel. A forradalomról itt állítólag nem sok szó esik. Mindenki a védelmi miniszteri tisztséget is betöltő Sziszit élteti. Egy póló a tábornok arcképével öt egyiptomi fontba – átszámítva 160 forintba – kerül.
A Tahrír téri demonstrációnak van egy nyíltan antiiszlamista éle is. Fültanúk szerint a tömegben hallatszó hangok között akad, amelyik a Muzulmán Testvériség „kivégzésére” szólít fel. Ez félig már megtörtént, a konzervatív iszlamisták vezető egyiptomi szervezetét ugyanis betiltották és vagyonelkobzásra ítélték, Murszi pedig a testvériség több ezer tagjával együtt börtönben van. Rács mögött ül a konzervatív iszlamisták szelelmi vezetője, Mohamed Badie és a politikai irányításért felelős Khairat el-Shater is. Őket és társaikat többnyire azzal vádolják, hogy Murszi egyéves elnöksége alatt erőszakra szólítottak az akkori ellenzék hívei ellen. Az elnök pere novemberben kezdődött, de a tüntetők elleni erőszakra való felbujtáson kívül egy börtönszökés és összeesküvés miatt is felelnie kell a törvény előtt. Ami ez utóbbi vádat illeti, az ügyészek szerint Murszi összejátszott Egyiptom ellen két szélsőséges szervezettel, a libanoni síita Hezbollahhal és a palesztin Hamásszal is.