Három halálos áldozata van a moldovai múlt heti kormányellenes tüntetők elleni megtorlásoknak - írta pénteken a román sajtó, amely szerint a moldovai rendőrök több fiatalt brutálisan megvertek.

A román sajtó pénteken a moldovai ellenzéki lapok információira és saját forrásokra hivatkozva több olyan esetről is beszámolt, amelynek során rendőrök fiatalokat bántalmaztak. Utóbbiakat amiatt helyezték előzetes letartóztatásba, mert részt vettek az április 7-i kormányellenes tüntetéseken.

A Gandul című bukaresti napilap és a Hotnews.ro portál pénteken egyaránt beszámolt arról, hogy eddig három feltételezett halálos áldozata van a kormányellenes tüntetések utáni megtorlásoknak. Legutóbb egy 26 éves fiatalember esetében merült föl a gyanú, hogy rendőri bántalmazás okozta a halálát. A Realitatea hírtelevízió szerint az áldozat hozzátartozói leplombált koporsóban kapták meg a holttestet.

Korábban egy 23 éves fiatalemberről feltételezték, hogy szintén a moldovai hatóságok brutális fellépésének esett áldozatul. A román média értesülései szerint az illető holttestét nemzetközi megfigyelők jelenlétében exhumálják, hogy megállapítsák, mi okozta a kormányellenes tüntetéseken részt vett fiatal halálát.

A pénteki román lapok beszámoltak arról is, hogy az előzetes letartóztatásba helyezetteknek szabadon engedésük idején a fogdában töltött minden egyes napért illetéket kell fizetniük. A chisinaui polgármesteri hivatal honlapján megjelent információk szerint az illetéket arra hivatkozva hajtják be a hozzátartozókon, hogy a fogva tartottak naponta háromszor ételt kapnak – olvasható a román sajtóban.

Székelyföldi áthallások

Ezzel párhuzamosan az erdélyi Krónika arról ír, hogy Chisinau éppen azokkal a jelszavakkal lép fel a romániai törekvésekkel  szemben, amelyekkel korábban Románia próbálta ellehetetleníteni a budapesti megnyilvánulásokat – írta pénteki számában a Krónika.

Az erdélyi napilap vezércikkében felteszi a kérdést: „Kik a moldovai konfliktusnak azok a szereplői, akikkel erdélyi magyarként  is lelki közösséget vállalhatunk?” A szerző szerint ahány  megközelítés, annyi válasz lehetséges.

Ha például a demokrácia magyarországi tapasztalatai szerint ítélünk, arra a következtetésre juthatunk, hogy Vladimir Voroninnak  van igaza. Az újraszámolt szavazatok is igazolják, hogy a moldovai  kommunisták megnyerték a választásokat, aki pedig kétségbe vonja  győzelmüket, az a demokrácia ellensége. Chisinau éppen azokkal a jelszavakkal lép fel a romániai  törekvésekkel szemben, amelyekkel korábban Románia próbálta  ellehetetleníteni a budapesti megnyilvánulásokat. A moldovai hatalom  román revíziós törekvéseket, a belügyeibe való beavatkozást lát ott  is, ahol meglehet, hogy csak az egy nyelvet beszélők közötti  természetes kapcsolatokról van szó. A káröröm  megint Voroninék  oldalára sodorhatná a romániai magyarokat – állapítja meg a  kommentátor.

A szerző szerint rendszerváltó szemüvegen keresztül is lehet nézni a moldovai történéseket. Ebben a megközelítésben  moldovai Tőkés Lászlók és Ceausescuk állnak szemben egymással. "Nem  kétséges, hogy melyik oldal a rokonszenvesebb" - teszi hozzá.  Emlékeztet: a román népet a kommunista érdekek szakították szét, és  amiként a kommunista rendszer bukásával a két Németország is  egyesülhetett, az sem lenne ördögtől való, ha a román államok is  összekapcsolódnának. Igaz ugyan, hogy egy Nagy-Romániában az  erdélyi magyarság aránya öt százalék alá szorulna. Egy olyan  államban viszont, amelyben működő gyakorlat a gagauzok autonómiája,  nehéz lenne megmagyarázni, hogy a Székelyföldnek nem jár hasonló  belső önrendelkezés – írja a szerző.

Ha összevetjük a megközelítési módokat, nyilvánvalóan a moldovai ellenzék és a lehetőségeire ébredő bukaresti külpolitika iránti  rokonszenv kerekedik felül – folytatja fejtegetését a Krónika  kommentátora, aki szerint Moldova kérdésében könnyű azonos  hullámhosszra kerülni a román politikusokkal. A Chisinau ügyében kinyilvánított román–magyar szolidaritás annak az elmondására teremt lehetőséget, hogy az erdélyi magyarság nemcsak önös érdekei, hanem elvei mentén is az azonos kultúrájúak  összetartozásának, az anyaországgal kialakítandó élő kapcsolatnak a híve – olvasható az erdélyi lapban.