A korábbi vitákhoz képest összehasonlíthatatlanul visszafogottabb hangnemben zajlott a párt elnökjelöltségéért küzdő négy politikus – Donald Trump New York-i üzletember, Ted Cruz texasi szenátor, Marco Rubio floridai szenátor és John Kasich ohiói kormányzó – nézeteinek ütköztetése. Még a szabadszájúságáról ismert Trump sem engedett meg magának személyeskedő megjegyzést vetélytársaira. Az amerikai fősodorbeli média első kommentárjai ki is emelték, hogy Trump változtatott a stílusán.

A vitában – a korábbiakhoz képest – viszonylag sok időt szenteltek a külpolitikai témáknak: a terrorizmus elleni küzdelemnek, a palesztin–izraeli konfliktusnak és az amerikai–kubai viszonynak.

Cruz és Rubio részletesen ecsetelték véleményük különbözőségét a New York-i üzletemberétől. Hosszasan vitáztak azon, hogy jelentenek-e – és ha igen, akkor mekkora – veszélyt a radikalizálódott muszlimok, de Trump nem változtatott korábbi álláspontján, nem vonta vissza nagy vitákat kiváltó muszlimellenes nézeteit, s kitartott a héten tett kijelentése mellett is, miszerint a muszlimok gyűlölik az amerikaiakat. Rubio válaszul elmondta, hogy muszlimok is szolgáltak és szolgálnak az amerikai hadseregben, és muszlim vallású hősök is nyugszanak az arlingtoni nemzeti sírkertben. Az egyetlen lehetőség a radikalizálódott muszlimok legyőzésére, ha összefogunk a nem radikális muszlimokkal - fejtegette a floridai szenátor.

Kasich arról beszélt, hogy a szunnita szélsőséges Iszlám Állam terrorszervezet legyőzéséhez létfontosságú, hogy az Egyesült Államoknak legyenek szövetségesei a Közel-Keleten, illetve az arab világban. Kasich Szaúd-Arábiát, Jordániát, Egyiptomot említette szövetségesként a térségben. Trump azt mondta: elnökként húsz-harmincezer amerikai katonát küldene a térségbe, hogy gyors vereséget mérjenek az Iszlám Államra, de utána a katonák hamar vissza is térnének, hogy részt vegyenek az Egyesült Államok „újjáépítésében”. „Nincs más választásunk: le kell számolnunk az Iszlám Állammal” – szögezte le Trump. Megvédte álláspontját a palesztin–izraeli konfliktust illetően is. Kitartott amellett, hogy semleges lenne e konfliktusban, de hangsúlyozta, hogy ez nem jelent Izrael-ellenességet. „Hogyan is lehetnék Izrael-ellenes, amikor a vejem zsidó, és a két unokámat is zsidóként nevelik?” – csomagolta kérdésbe álláspontját a New York-i milliárdos.

A vitát moderáló egyik újságíró kérdésére – hogy korábbi állásfoglalásaival miért is támogatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt –, Trump kifejtette: nem támogatja az orosz elnököt, hanem elismeri, hogy Oroszországnak erős vezetője van, amilyen Amerikának nincs. Trump a négy elnökjelölt-aspiráns közül egyedüliként részben egyetértett Barack Obama elnök Kuba-politikájával: szerinte „valamit tenni kellett”, végtére is ötven esztendő eltelt már, csakhogy szerinte az elnök nem jó megállapodást kötött a kubai kormányzattal. Többször is hangoztatta, hogy üzletemberként mindegyik elnökjelölt-aspiránsnál jobban tudja, hogyan kell tárgyalni és megállapodást kötni.

A CNN hírtelevízió által szervezett és moderált vitán belpolitikai kérdésekről is szó esett, így például a bevándorlásról vagy a társadalombiztosításról. Trump bejelentette, hogy Ben Carson sebészprofesszor, aki a múlt héten szállt ki az elnökjelöltségért folyó küzdelemből, várhatóan még pénteken nyilvánosságra hozza, hogy az ő elnökjelöltségét támogatja.