A NATO-t megalapító szerződés 5. cikkelye szerint amennyiben a szövetség bármely tagállamát külső támadás éri, úgy minden tagállamot külső támadás ért, és ekként lép fel az agresszorral szemben. A NATO eddig egyetlen alkalommal élt az 5. cikkely adta lehetőségekkel, méghozzá épp legerősebb tagját védve: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után vállalt így szolidaritást minden tagállam az Egyesült Államokkal.

Most Donald Trump, az amerikai republikánus párt hivatalos elnökjelöltje feltételhez kötné hazája segítségét. A New York Times híre szerint pártja jelöltállító gyűlése előtt azt mondta: mielőtt az általa vezetett Egyesült Államok bármely NATO-tag segítségére sietne, megnézné, az adott ország mennyi pénzt áldozott a szövetségre.

Fotó: Brendan McDermid / Reuters

Ha valóban ez lenne egy Trump-elnökség mércéje, akkor Magyarország elvileg nem számíthatna Washington segítségére, hiszen hazánk nem költ annyit hadseregerére, amennyit a NATO elvárna. Dacára annak, hogy míg az EU-t folyamatosan bírálja Orbán Viktor, a NATO-tagság fontosságát soha nem kérdőjelezte meg.

Természetesen sok a "ha" ebben a történetben. Valószínűleg a Trump-kampány vissza fogja vonni a jelölt szavait, és majd az újságírót vádolják. Másrészt épp az ilyen politikai járatlanságokat mutató nyilatkozatok miatt valószínűtlen, hogy a republikánus jelölt megnyerje a novemberi választást. És aztán még van a kis bökkenő, hogy a nemzetközi szerződés az Egyesült Államokat is köti.

Azt mindenesetre jó látni, milyen partner és barát lenne Trump.