Katar volt az első arab ország, amely csatlakozott a Líbia elleni nemzetközi katonai művelethez.

Músza Ibrahim kormányszóvivő hétfőn közölte, hogy a Tripolitól 30 kilométerre nyugatra fekvő Zanzúr parti vizein egy tunéziai lobogó alatt közlekedő hajóról rakodták át a szállítmányt a két járműre, amelyeket aztán a parti őrség elfogott. Elmondása szerint a pakisztáni eredetű fegyvereket - golyószórókat, robbanóanyagokat, tölténytárakat és töltényeket - Katar vásárolta meg és küldte a líbiai lázadóknak.

Músza Ibrahim azt állította, hogy a kis hajókon tartózkodó 11 lázadó, köztük két tiszt bevallotta "bűnét", s elmondták azt is, hogy a fegyverszállítást a NATO felügyelte, illetve a nemzetközi erők hajói védelmezték a Tunéziából kifutott hajót. A szóvivő emiatt azzal vádolta a NATO járőröző hajóit, hogy "bátorítják a fegyvercsempészetet".

A hatóságok újságíróknak mutattak is mintát a fegyverekből, amelyek a "Katari Állam hadserege" feliratú ládákban feküdtek. Arról azonban, hogy pontosan mekkora mennyiségű fegyvert foglaltak le, semmit nem közöltek, s nem láthatták az újságírók a két hajót és legénységét sem.

Nem ez volt az első eset, hogy a líbiai lázadók külföldről kaptak fegyvert. A francia vezérkar a múlt héten elismerte, hogy június elején könnyű fegyvereket dobott le francia repülőgépekről a líbiai felkelőknek és a lakosságnak a Tripoli közelében található Nefúsza-hegységben.

A Le Figaro című napilap értesülése szerint a francia hadsereg ejtőernyőkkel aknavetőket, automata puskákat, gépfegyvereket és Milan páncéltörő rakétákat juttatott célba. Korábban egy nem hivatalos katonai forrás a francia sajtónak megerősítette, hogy Franciaország ejtőernyőkkel és a szomszédos országokból szárazföldi úton fegyvereket juttatott a felkelőknek.

A franciák akciója azonban növelte a nézeteltérést a szövetségesek között, és bírálatokat váltott ki Oroszországból.