Traktor, puska, politika
Grabar-Kitarovic a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjeként kevesebb mint egyszázalékos különbséggel nyerte meg az államfőválasztás vasárnapi, második fordulóját, akkor éppen a NATO-főtitkár hat helyettese közül volt az egyik.
A jelszó a változás volt Antonio Bronic / Reuters |
A nyilvános civil kapcsolatok tartoztak a 46 éves diplomatához. Korábban hazája külügyminisztere volt, e minőségében is keménykezű vidéki asszony imázsát sugározta. Tud traktort vezetni és ért a puskához is – mondta el egyik kampányinterjújában. Grabar Rijeka közelében született, rengeteg diplomát szerzett a külpolitika témakörében. Zágrábi egyetemistaként ismerte meg férjét. Jakov Kitarovic egyetemi oktatóként dolgozott Rijekában, de felesége karrierje miatt a háttérbe húzódott.
Az elnöki hivatalt február 19-én veszi át a politikusnő szociáldemokrata elődjétől, Ivo Josipovictól. Az 57 éves jogász és zeneszerző népszerű államfő volt, vereségét az őt támogató balközép koalíció népszerűtlensége okozta. Grabar-Kitarovic a szavazatok 50,4 százalékát kapta, Josipovicnak 49,6 százalék jutott. Azzal, hogy a jobbközép nacionalista HDZ nyerni tudott, bizonyosan kiéleződik a politikai harc Horvátországban.
Ezt nem sokkal a választás után adott tévényilatkozatában a szociáldemokraták vezette koalíciós kormány élén álló miniszterelnök, Zoran Milanovic is jelezte. Azt mondta, „mi tudjuk egyedül megvédeni az országot ennek a bűnbandának a visszatérésétől”. Bűnbandának vagy maffiának ő a HDZ-t nevezte, amelynek volt vezetői ellen büntetőeljárások sorozata folyik. Köztük van Ivo Sanader egykori pártelnök, kormányfő, akit azzal vádolnak, hogy súlyos kenőpénzekért adta át a Molnak az INA horvát kőolajtársaság irányításának jogát. (Sanader ellen az eljárás egyébként már akkor elkezdődött, amikor pártja kormányzott.)
Grabar-Kitarovic jelszava a változás volt. Azzal érvelt, hogy az ország élén Franjo Tudjman alapító elnök halála óta, azaz tizenöt éve baloldali vezetők állnak. Vedrana Pribicevic zágrábi közgazdász professzor a Bloombergnek adott nyilatkozatában viszont úgy vélekedett, hogy a program néha egymásnak is ellentmondó óhajok jegyzéke. Ezt lehet elmondani pártja gazdasági elképzeléseiről is. Pedig az új elnök sikerét nyilván annak köszönhette, hogy a társadalom elégedetlen a gazdaság állapotával, mindenekelőtt a 20 százalékos munkanélküliséggel, a kuna értékvesztésével. Az új elnöknő még a kampány idején azt ígérte, hogy megválasztása esetén fel fogja szólítani Zoran Milanovicot, hogy „hívjuk össze a kormányt, s vitassuk meg Horvátország állapotát, a mély társadalmi válságot, amelybe kerültünk. Ha pedig nincs megoldásuk – és kétlem, hogy lenne, mert eddig ilyennel nem álltak elő –, akkor szedjék össze a cuccaikat és távozzanak!” A következő parlamenti választások 2015 decemberében esedékesek.
Az új államfő uniós ügyekért felelős miniszterként, külügyminiszterként is Horvátország európai integrációján dolgozott, nem hiszem, hogy elnökként másként lépne fel – mondta lapunknak Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.
A szakértő szerint azonban elképzelhető, hogy Grabar-Kitarovic szigorúbb elvárásokat fogalmaz majd meg a szerb EU-csatlakozással kapcsolatban, mindenekelőtt a horvát kisebbség jogainak védelmében.
A horvát diaszpóra, így a boszniai horvátok is, nagyrészt a HDZ jelöltjét támogatták az elnökválasztáson – tette hozzá Orosz Anna, aki úgy véli: Grabar-Kitarovic megválasztásával a horvát uniós politikában is erősebb hangsúlyt kaphat a nemzeti érdekek védelme.