Homály fedi az Európai Bizottság jövendő elnökének kilétét

Nem lett sokkal letisztultabb a helyzet az Európai Bizottság elnöki székéért folytatott harcban a vasárnapi európai választások után, amely a jobbközép Európai Néppárt győzelmével, illetve az euroszkeptikus, és szélsőséges pártok előretörésével végződött.

Hétfői adatok szerint a néppárt 213 képviselői helyet szerzett a 751 fős Európai Parlamentben (EP), a szociáldemokraták képviselőcsoportjáé 190 lehet, a liberálisok 64 képviselőt küldhetnek, 53 tagot számlál majd a zöldek frakciója, 46-an lesznek a brit Konzervatív Párt vezetésével szerveződő frakcióban, 42 képviselője lesz a radikális baloldalnak, 38 tagja lesz a Nigel Farage vezette Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) által dominált csoportnak. 41 képviselő független, 64 képviselőről pedig még nem tudni, hova ül, de ezeknek a csoportoknak többsége jobb esetben csak euroszkeptikus.

Franciaországban politikai földrengést okozott, hogy Marine Le Pen Nemzeti Frontja nyerte a választásokat, és egy évvel a brit általános választások előtt minden hagyományos pártnak nagyon rossz jel, hogy a UKIP tarolt a szigetországban. Görögországban a radikális baloldali Sziriza lett a legerősebb politikai erő, Olaszországban a második a humorista Beppe Grillo formációja, Dániában pedig az euroszkeptikus Dán Néppárt nyert.

Hiába nyert az Európai Néppárt, vezető jelöltjük az Európai bizottság élére, Jean-Claude Juncker egyáltalán nem veheti biztosra, hogy ősztől ő vezeti az EU javaslattevő-végrehajtó testületét. És nem azért, mert Orbán Viktor miniszterelnök már a választás előtt kijelentette, Magyarország – bár a Fidesz is a Néppárt tagja – nem támogatja Juncker jelölését. (Erre egyébként Juncker hétfőn azzal válaszolt, hogy nem igazán „nemes érvelés", hogy egy másik luxemburgi politikus cselekedeteire hivatkozva Orbán nem támogatja őt.)

Nem támogatja őt David Cameron brit miniszterelnök sem, igaz, minősített többséggel döntenek, tehát elméletben nem feltétlenül kell konszenzus. A láthatóan fáradt Junckert is faggatták hétfőn Brüsszelben arról, hogy Cameron és Orbán nem szavaz neki bizalmat. A volt luxemburgi miniszterelnök azzal replikázott: „Nem érdekel, nem fogok térdre ereszkedni. Én nyertem a választást." Hétfőn Angela Merkel német kancellár is visszafogottan nyilatkozott Juncker esélyeiről. Merkel sajtótájékoztatón közölte: „A legerősebb párt ajánlani fog egy jelöltet, de nem elég pusztán a legnagyobb pártnak lenni, többséget is kell építeni."

A többség megszerzése azonban egyáltalán nem lesz egyszerű. Ezt tudja Martin Schulz, az EP elnöke, a szocialisták vezető jelöltje az Európai Bizottság élére, és Guy Verhofstadt is, a liberálisok vezetője, akik nem a néppárt győzelmének elismeréséről beszéltek a választás éjszakáján, hanem arról, nélkülük nincs stabil, legalább 376 fős többség az EP-ben, ami kellene a tagállami vezetők által megnevezett jelölt megszavazásához. Lényegében mindketten bejelentkeztek a bizottság vezetésére, de kétséges, hogy bármelyikük is képes többséget összehozni a parlamentben.

Sem a jobb, sem a baloldali pártoknak nincs meg a többsége az EP-ben, így elkerülhetetlen a nagykoalíció – derült ki Votewatch szervezet hétfői választási eredményeket elemző rendvényén. Az is kimutatható a számokból, hogy az európai integráció melletti erők aránya 72 százalékról 63-ra csökkent az EP-ben, miközben a jobbközép pártok öt évvel ezelőtthöz képest 8-9 százalékkal rontottak, a balközép erők enyhe, 1 százalék körüli növekedést könyvelhetnek el.

Mély strukturális változás ment végbe az európai politikában – fogalmazott Simon Hix, a London School of Economics professzora, a Votewatch alapítója. Az idősebb és a fiatalabb választók határozottan a rendszerellenes pártok mellett döntöttek, miközben észak-nyugaton az euroszkeptikus, bevándolásellenes, dél-keleten pedig a populista pártok taroltak. Kérdés, mennyire tudják, akarják majd kihasználni ezek az erők a parlamenti jelenlétüket.

A választásnak belpolitikai hatásai is lesznek, ám ezeket nem beszélik ki az EU-s állam-, és kormányfők kedd esti informális tanácskozásukon. A következő bizottság elnökét sem nevezik meg kedden este. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke mandátumot kap a parlamenttel és a tagállamokkal zajló tárgyalások megkezdésére, de a jelölési folyamat még hónapokig tarthat, hiszen csak június végére tisztázódik, melyik frakciónak hány tagja lesz pontosan.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.