Tovább tüntetnek az osztrák egyetemisták
A kormány előző nap a felsőoktatásra szánt költségvetési keret megemelésére tett ígéretet, ugyanakkor megerősítette, hogy ragaszkodik a felvételi korlátok bevezetéséhez. A tüntetések mögé álló diákszervezetek még több anyagi támogatást akarnak és elutasítják a tervezett korlátozásokat, ezért csütörtökre újabb nagyszabású tüntetést hirdettek meg.
Két hete kezdődött Ausztriában a egyetemi képzési viszonyokkal elégedetlen hallgatók tiltakozó megmozdulása. A Bécsi Egyetem központi előadótermét több száz diák tartja blokád alatt. Az elmúlt két hét alatt több fővárosi és vidéki egyetemen csatlakoztak az akcióhoz, s a múlt szerdán tízezer diák részvételével tartottak tüntetést Bécsben.
A diákok egyik leggyakrabban elhangzó panasza a kétszintű képzési rend, a bolognai rendszer ausztriai bevezetésének módjára vonatkozik. A tanterveket rugalmatlannak tartják, és úgy látják, hogy az alkalmatlan tantervek miatt az első képzési szint nem elegendő az elhelyezkedéshez.
További feszültséget okoz, hogy a tandíj eltörlésének következtében mintegy húsz százalékkal megnőtt a felsőoktatási hallgatók létszáma, s azon belül a külföldieké is. A diákok zsúfoltságra panaszkodnak, arra, hogy túl sok diák jut egy tanárra, s hogy mindez rontja a képzés minőségét.
Az idei őszi félév óta az osztrák egyetemi szakok túlnyomó többségére ingyenesen, felvételi nélkül lehet beiratkozni.
A szakminiszter néhány napja 34 millió eurós "gyorssegélyt" ígért a felsőoktatásnak. A kormány úgy döntött, hogy ezen felül - a 2006-os 1,3 százalékról - 2020-re a GDP 2 százalékára, vagyis az Európai Unió ajánlásának megfelelő szintre emelik a felsőoktatásra szánt kiadásokat. Az osztrák hallgatói önkormányzat (ÖH) szerint már 2015-re teljesülnie kellene a kitűzött szintnek.
Arról továbbra sincs egyetértés a kormányon belül, hogy újra bevezessék-e a felsőoktatási tandíjat. Johannes Hahn felsőoktatásért felelős miniszter ezt javasolta, a Hahnt a kormányba delegáló Osztrák Néppárt (ÖVP) koalíciós partnere, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) viszont elzárkózik ettől a lehetőségtől.
Időközben növekszik a tiltakozók ellen tiltakozók tábora is. A sajtó szerint a "frontok" állását mutatja, hogy míg a teremfoglalóknak mintegy 25 ezer szimpatizánsa van az egyik ismert közösségi portálon, a Blokád helyett tanulni nevet választó ellentáborhoz mintegy húszezren iratkoztak fel. A tüntetők egyébként erősen támaszkodnak az olyan új kommunikációs formákra, mint az internet és a mobiltelefonos rövid szöveges üzenetek (SMS). Az egyik osztrák napilap "online forradalom" elnevezéssel utalt arra, hogy a diákszervezetektől függetlenül szerveződött tüntetők nagyon hamar saját honlapot hoztak létre, és hogy megmozdulásaikat is ezen keresztül és SMS-ben szervezik.