Tovább maradnak a német katonák Afganisztánban
Az eredeti tervek szerint 2016-ban folytatódott volna a kivonulás, de a tálib lázadás felerősödése miatt az észak-atlanti szövetség december elején a folyamat leállításáról döntött.
A küldetés befejezésére kidolgozott terv "túlságosan ambiciózusnak" bizonyult, és a csapatok kivonása "túl gyors" volt, ami "felbátorította" a tálibokat - indokolta a kormány előterjesztését a Bundestagban Ursula von der Leyen védelmi miniszter. Ezentúl nem egy előre meghatározott menetrendhez, hanem a biztonsági helyzet alakulásához kell igazítani a missziót - tette hozzá.
Az afgán kormány támogatásának fenntartásához viszont elvárások is kapcsolódnak, a NATO megköveteli a kabuli vezetéstől, hogy politikai és gazdasági reformokkal javítsa a több mint 30 milliós ország lakosságának helyzetét és kilátásait - emelte ki a miniszter.
Németország az afgán biztonsági erők kiképzése mellett további feladatokat is vállal, mert az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett az afgán menedékkérők száma. Az együttműködést kiterjesztik az embercsempészet és az útlevél-hamisítás elleni küzdelemre, és a két ország hatóságai közösen igyekeznek visszaszorítani az Afganisztánból az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlást.
Továbbá a német kormány tervei szerint biztonságos övezeteket alakítanak ki az országban, hogy az afgánok ne kényszerüljenek hazájuk elhagyására a tálibok miatt, és legyen hova visszaküldeni Németországból az elutasított afgán menedékkérőket.
A német külügyminiszter egy felvilágosító, ismeretterjesztő kampánnyal is igyekszik a hazájukban maradásra bírni az afgánokat, az üzeneteket terjesztik az afganisztáni nyomtatott sajtóban és az elektronikus médiában, és több nagyvárosban óriásplakátokon is.
Németországban jelenleg a szíriaiak után az afgánok alkotják a menedékkérők második legnagyobb csoportját. Októberben és novemberben összesen 75 897 afgán menedékkérőt regisztráltak.
