Tóth János a Selye János Egyetem új rektora
Ivan Gasparovic szlovák államfő Tóth János professzort nevezte ki hétfőn a révkomáromi Selye János Egyetem új rektorává, aki Albert Sándort váltja ezen a poszton. A negyvenhét éves matematikus eddig a szlovákiai magyar állami felsőoktatási intézmény tanszékvezető tanára volt, korábban pedig a nyitrai és a morvaországi, osztravai egyetemen, vendégtanárként pedig St.Etienben oktatott.
- Sok cseh és más kollégám, barátom csóválta a fejét, amikor 2004-ben biztos állást cseréltem fel a bizonytalannal, és elvállaltam az alakuló egyetem rektorának felkérését, és a tanárképző kar egyik tudományos szakfelelőse lettem. Tavaly, amikor kollégáim közül többen, továbbá a Hallgatói Önkormányzat tagjai is javasolták, hogy induljak a rektorválasztáson, szakmai és morális szempontból sem mondhattam nemet. Nem Albert Sándor ellen, hanem a Selye János Egyetem jövője érdekében vállaltam a megmérettetetést, amelyen 12:3 arányban kaptam bizalmat, ami erős mandátumot jelent - mondta el lapunknak a rektor.
Ezután arról kérdeztük őt, hogy életképes lesz-e a fennállásának ötödik évfordulóját ünneplő egyetem, amelynek tanárképző, gazdaságtudományi és református teológiai karán jelenleg mintegy kétezer hallgatója tanul. - Még a patinás, száz vagy akár több száz éves múlttal rendelkező felsőoktatási intézményeknek is szüntelenül korrigálniuk kell a tevékenységüket, tudományos programjaikat. Nyilvánvalóan más körülmények között, mint amilyenek most a mi intézményünket jellemzik. Ránk mégis ugyanez a feladat vár, és temérdek más tennivaló. Fokozatosan és gyorsított ütemben építkezünk, szervezzük önmagunkat. Ráadásul rossz időben: a gazdasági válság éveiben dolgozunk, s mindezt tetézi az a tény is, hogy a szlovák-magyar politikai kapcsolatok sem a legjobbak - válaszolta Tóth János.
Szlovákiában pedig éppen most zajlik a húsz állami egyetem minősítése, majd a besorolása, egyetemi, főiskolai vagy szakfőiskolai szintre, amelynek az a lényege, hogy a jövőben másként, hatékonyabban kívánják elosztani a költségvetési pénzeket. - Ha szakfőiskolává válnánk, az a halálos ítéletünket jelentené, hiszen aligha lenne jelentős érdeklődés olyan intézmény iránt, amely csak elsőfokú, tehát bachelori (Bc.) képzést nyújtana. Meggyőződésem szerint hat esztendőnyi kemény és céltudatos munka révén főiskolai szintről egyetemmé válhatunk, a szlovákiai magyarság valóságos szellemi központjává és a szlovák felsőoktatási rendszer szilárd láncszemévé – szögezte le.
Elmondta azt is, hogy a magyar nyelven kívül bizonyos tantárgyakat szlovákul, angolul és németül is oktatnak majd, hogy a végzősök több nyelven ismerjék a szakterminológiát, és ezáltal jobban érvényesülhessenek a hazai, de az uniós munkaerőpiacon is.- Célunk az, hogy egyetemünk életképes legyen, a szlovákiai érdeklődőkön kívül vonzza a magyarországi, de az erdélyi és a vajdasági fiatalokat is, vagyis az itt szerzett diplomának legyen szakmai rangja. Ennek érdekében neves magyarországi, cseh és más külföldi vendégetanárokat is szeretnénk Révkomáromba hívni egy vagy több szemeszterre – tájékoztatott a Selye János Egyetem új rektora.