Az izraeli hadsereg és a hírszerzés vezetésének „robusztus ellenállása" akadályozta meg tavaly, hogy az izraeli kormány katonai támadást indítson az iráni nukleáris létesítmények ellen - írta a The Sunday Times.

A vezető konzervatív vasárnapi brit lap helyi katonai és kormányforrásokat idézve felfedte, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter tavaly nyáron berendelte Meir Dagant, a Moszad akkori vezetőjét, Gabi Askenázit, a hadsereg vezérkari főnökét, Juval Diszkint, a belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét vezetőjét és Ámosz Jadlint, a katonai hírszerzés főnökét, akikkel Barak közölte, hogy Izrael "vagy most" intéz támadást Irán ellen, "vagy soha".

Netanjahu kijelentette: nincs kétség afelől, hogy Irán "rohanvást" törekszik olyan nukleáris eszköz megszerzésére, amely "létében fenyegeti a zsidó államot". Netanjahu és Barak a megbeszélésen egyaránt kijelentette, hogy "elérkezett a támadás ideje".

Askenázi ugyanakkor a Sunday Times egyik név nélkül nyilatkozó forrása szerint azon a véleményen volt, hogy a katonai akcióra még nem érett meg az idő. A vezérkari főnök érvei között szerepelt, hogy bár egy eseteleges izraeli támadás „romba döntené Iránt", leleplezné egyben azt is, hogy Izraelnek „milyen pusztító erejű, XXI. századi fegyverzete van".

Jadlin a megbeszélésen azzal érvelt, hogy az iráni rendszer „belülről is felmorzsolódhat", és Izrael még várhat a katonai akcióval.

A katonai és hírszerzési vezetők arra figyelmeztették a két politikust, hogy egy ilyen akció „totális közel-keleti háborúba torkollhat". Barakot és Netanjahut nem győzték meg, de a megbeszélés végül döntés nélkül ért véget - áll a The Sunday Times írásban. A lap értesülései szerint Askenázi kijelentette egy barátjának: amíg ő az izraeli hadsereg parancsnoka, egyetlen repülőgép sem indul Irán elleni támadásra.

Askenázi később találkozott Simon Peresz izraeli államfővel is, akit meggyőzött arról, hogy nincs itt az ideje az Irán elleni támadásnak. A Sunday Times forrásai szerint Peresz ezután maga is arra intette Netanjahut, hogy várjon.

A tavalyi megbeszélésen részt vevő négy katonai és hírszerzési vezető egyike sincs már azonban a helyén, és vannak arra utaló jelek, hogy a támadás „ismét megfontolás tárgyává vált" - írta a brit lap. A Sunday Times szerint az izraeli kormány országszerte légoltalmi gyakorlatokat rendelt el, az izraeli légierő hosszú távú repülési gyakorlatokat végez ebben a hónapban Románia légterében C-130 Hercules típusú szállító repülőgépekkel, Ehud Barak védelmi miniszter pedig állítólag azt közölte Barack Obama amerikai elnökkel, hogy Izrael „megfelelő időben" mindenképpen végre akar hajtani egy támadást Irán ellen.

A brit lap egyik forrása szerint Netanjahu és Barak egyaránt erőteljesen hisz a különleges hadműveletek hatékonyságában - Barak 1968-ban az elit izraeli kommandós dandár parancsnoka volt, Netanjahu pedig fiatal tisztként szolgált az egységben -, és nincs kétségük afelől, hogy az izraeli hadsereg a levegőből és a szárazföldön is képes lerombolni az iráni atomlétesítményeket, „a kőkorszakba visszajuttatva" egyben az országot.

A londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) - a világ egyik legnagyobb katonai-biztonságpolitikai kutatóműhelyének - ez év elején kiadott átfogó elemzése szerint a műszaki nehézségek miatt még legalább két évbe - de nagy valószínűséggel még hosszabb időbe - telik, mire Irán képes lehet egyetlen nukleáris robbanótöltet előállítására. Az IISS szerint ráadásul egy töltet nem jelent hiteles elrettentést, és a megfelelő hatótávolságú célba juttató eszköz is még évekre van a hadrendbe állítástól.