A törvény értelmében a nagykereskedők a jövőben nem semmisíthetik meg az eladatlan élelmiszereket, azokat vagy újra kell hasznosítani, vagy jótékony célra felajánlani. A tiltás kiterjed a kiskereskedőkre is, akik a legváltozatosabb módon teszik emberi fogyasztásra alkalmatlanná az eladatlan ételeket. A parlamenti vita során botrányosnak nevezték például azt a gyakorlatot, hogy a még fogyasztható élelmiszerekre klórt locsolnak a kukában, ezzel riasztva el a rászorulókat.

Az intézkedés a pazarlás minden formáját tiltja, így azokat az élelmiszereket, melyek az ember számára élvezhetetlenné válnak, állattakarmányként vagy komposztként kell újrahasznosítani. A 400 négyzetméteresnél nagyobb szupermarketeknek kötelezővé teszik a jótékonykodást, az eladatlan árut erre szakosodott szervezetek veszik át és osztják el, az együttműködést szerződésben fogják rögzíteni. Emellett az iskolai tantervekbe is be fog kerülni az élelmiszer-pazarlás témája.

A kereskedők viszont élesen kritizálják a törvényt, mondván, hogy a nagykereskedelem eddig is a legnagyobb élelmiszer-adományozó volt, és csupán az eladatlan áru öt százaléka került a kukákba, így a törvényi szigor értelmetlen és rossz helyre céloz.

A statisztikák szerint a franciák fejenként évente 20-30 kilogramm fogyasztható élelmiszert dobnak ki, melynek értéke 12-20 milliárd euróra tehető.

Az országgyűlés korábban már elfogadott egy a fosszilis és nukleáris energia megújuló forrásokkal való helyettesítését szorgalmazó törvényjavaslatot, melyet Ségolène Royal környezetvédelmi miniszter nyújtott be. A szocialista kormány 2012-ben tűzte ki célul, hogy Párizsban a felére csökkentik az élelmiszer-pazarlást 2025-ig – írja a német lap.