A csúcstalálkozó ötlete - a protokolltól - eltérve a Rupert Murdoch médiabirodalmához tartozó Sky News hírtévé közel-keleti tudósítójának adott interjú során a lehető leglazább, rögtönzöttnek tűnő formában hangzott el. A 2000 óta hatalmon lévő elnök messze nem tökéletes angolsággal kérte fel a tévéműsort a meghívás továbbítására Obama elnök felé.

Az újságíró, Dominic Waghorn eredetileg az Asszad-házaspár jótékonysági alapítványainak bemutatására érkezett a szír fővárosba. Elsőként a mindössze 33 éves Aszma al-Asszad mondta el a riporternek, milyen szívesen vezetné körbe a világ egyik legrégibb városában a hozzájuk hasonlóan fiatal Barack és Michelle Obamát, hogy „bepillantást nyerhessenek a szírek életébe, megértsék, miről szól Szíria”.

A megnyerő külsejű és magabiztos fellépésű Aszmának, aki egy jómódú szír származású szívspecialista lányaként a nyugat-londoni Acton kerületben nevelkedett, számítástechnikai ismeretekből diplomázott, majd elemzőként a Cityben dolgozott, nyilvánvalóan nem voltak nyelvi nehézségei.

A rövid interjú során az elnök elmondta, hogy „egyértelműen örömmel fogadná Szíriában Obamát, és csak tőle függ, hogy a látogatásra mikor kerül sor”. Hozzátette: eleve pozitívum, ha két elnök csúcstalálkozót tart, „még  ha nem is értenek mindenben egyet. Az eszmecsere segít azonban a különbségek áthidalásában”.

A 43 éves vezető hozzátette: „Természetes, hogy különböző kultúrák, nemzetek és államok között nézeteltérések adódnak. Az Egyesült Államoknak, mint szuperhatalomnak különleges szerepet kell játszania.

Obama elnöknek annyi országot kellene felkeresnie, amennyit csak tud, hogy széles körű dialógust folytathasson”. A párbeszéd azonban csak az első lépés a megbékélés felé, az igazi változást a cselekvés jelenti.

Al-Asszad elnök gesztusa válaszként értékelhető a Barack Obama által nyújtott békejobbra és a minapi bejelentésre, hogy négy év után nagykövetet küld Damaszkuszba. Nemrégiben a szír fővárosba delegálta közel-keleti különmegbízottját, a nehéz közvetítői helyzetekhez (pl. Észak-Írország) szokott George Mitchellt.

A Szíriát az ún. „lator országok” közé sorolt és a zsarnokság előretolt bástyájának tekintett Bush-éra után a két befolyásos hatalom között érezhetők az enyhülés jelei. Mint ahogy erre a Sky News is utalt, Obama alaposan meg fogja fontolni, érdemes- e felkerekednie és ezzel magára haragítania legszorosabb közel-keleti szövetségesét, a szír-iráni barátságot és Damaszkusznak a Hezbollah és a Hamász iránti elkötelezettségét elfogadhatatlannak tartó Izraelt.