Személyében 56 éve tesz első ízben vizitet ilyen magas rangú amerikai vendég az 50 milliós dél-kelet-ázsiai országban, amelyet 1962 óta idén márciusig a katonák irányítottak. Fordulat körvonalazódik Washington politikájában, amely még George W. Bush elnökségekor a kemény szankciókkal „rendszerváltozást” kívánt elérni, most viszont Barack Obama kormánya a kapcsolatjavítás lehetőségét igyekszik feltérképezni. A szomszédos Kínával szoros együttműködést kialakító, ráadásul Észak-Koreával katonai kapcsolatokat tartó Mianmar új vezetésének törekvései  nem igazán ismertek. A csütörtöki helyi lapokban - mint az AP jelentette – csak a belső oldalon adtak hírt Clinton szerdai érkezéséről, a címlapon Mihail Masznikovics fehérorosz miniszterelnök és felesége vizitje volt a vezető téma.

Clinton látogatását Barack Obama elnök novemberi ázsiai látogató körútján jelentették be, mintegy válaszként arra, hogy Mianmar megtette az első kis lépéseket a demokrácia felé. A két évtized elteltével tartott első, tavaly novemberi parlamenti választásokat követően a katonai vezetés formálisan átadta a hatalmat. Az új, „civil” vezetés is jobbára az egyenruhát lecserélő volt katonatisztekből áll, így Thein Sein elnök maga is korábban tábornokként miniszterelnök volt. Március óta viszont elengedtek politikai foglyokat, sőt a tárgyalóasztalhoz ültek az húsz évig börtönben vagy házi őrizetben tartott San Suu Kyi ellenzéki vezetővel. Vele Clinton majd az egykori Burma volt fővárosában a helyi írással Yangonra átkeresztelt Rangoonban találkozik.

A katonák által 2005-ben felépített mesterséges fővárosban, Nepjidában (Nypyidaw) Thein Sein elnökkel tartott tárgyalását követően Clinton kijelentette: Arra kíváncsi, hogy valóban elérkezett-e az idő, hogy új fejezet kezdődjön a kér ország viszonyában. Közölte azt is: Washington immár nem ellenzi, hogy az IMF együttműködést alakítson ki Mianmarral, de az amerikai kereskedelmi szankciók megszüntetéséhez további demokratizálási intézkedésekre van szükség. Thein Sein vázolta a kormány reform terveit, s az Egyesült Államok segítségét kérte a katonaiból a “tiszta” civil vezetésre való átmenethez.

A kapcsolatok javítása feltételeként említette Clinton, hogy Mianmar igazodjon a nukleáris fegyverek terjedését tiltó nemzetközi szerződésekhez, s adja fel katonai kapcsolatait Észak-Koreával. (Tavaly nemzetközi vizeken tartóztattak fel egy észak-koreai hajót, amely rakéta alkatrészeket szállított, feltételezhetően Mianmarba.) Az AP értesülése szerint Thein Sein azzal az ígérettel válaszolt, hogy megállapodást terveznek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, amelynek módja lesz ellenőrzéseket végrehajtani az országban.

Clinton újságírók előtt visszautasította, hogy a mostani kapcsolatlétesítést Kína befolyásának ellensúlyozása motiválta volna. “Nincs szó vetélkedésről Kínával, sőt üdvözöljük Peking konstruktív viszonyát szomszédaival” – mondta. Pekingben a külügyi szóvivő hasonló diplomatikus hangnemben üdvözölte, hogy Mianmar javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, amelyek így hozzájárulhatnak – például a szankciók eltörlésével – az ország fejlődéséhez.

Említendő, hogy hétfőn Pekingben járt Min Aung Hlaing, a mianmari fegyveres erők főparancsnoka, akit fogadott Hszi Csin-ping (Xi Jinping) alelnök, a központi katonai bizottság alelnöke is. A találkozón – mint a Xinhua hírügynökség jelentette – Hszi ígérte, hogy a májusban kötött stratégiai együttműködési partnerségének megfelelően Kína továbbra is támogatja Mianmar erőfeszítéseit. Ez volt az első ilyen magaszintű találkozó azóta, hogy szeptemberben Thein Sein elnök váratlanul leállíttatta az Irrawaddy folyóra 3,6 milliárd dollárra tervezett, kínai kivitelezésű óriás vízierőmű munkálatait. Annak idején Washington üdvözölte a döntést, amely a helyi lakosság ellenkezésére hivatkozott: az erőmű vízduzzasztója falvak tucatjait árasztotta volna el, legalább tíz ezer embernek kellett volna elköltöznie. A pekingi sajtó visszafogottan reagált a hírre, azt nyomatékosítva, hogy a természeti kincsekben gazdag országban Kína változatlanul a legfontosabb befektető az eddigi 9,6 milliárd dollárral, és a fő kereskedelmi partner, 2010-ben 4,4 milliárd dolláros forgalommal.