Történelmi látogatást tesz Törökországban a pápa
A háromnapos út során Ferenc pápa – a negyedik katolikus egyházfő, aki a muzulmán többségű Törökországba látogat – misét mutat be a Szentlélek-székesegyházban és felkeresi Mustafa Kemal Atatürk mauzóleumát is. A közel-keleti konfliktusok fényében a pápa várhatóan humanitárius ügyekben is felszólal majd, és nem kizárt, hogy találkozik kurd és szír menekültekkel.
Ferenc pápa törökországi útja előtt az izraeli Jediót Ahronót újságnak adott interjújában az Isten nevében folytatott gyűlölet és erőszak ellen emelt szót – írja az MTI.
„Egyértelműen elutasítok minden Isten nevében elkövetett erőszakot" – mondta a katolikus egyház vezetője kétszobás, szerényen berendezett vatikáni lakosztályában a több mint tízórás beszélgetéssorozat részeként, amelyet Henrika Cimerman újságíróval folytatott, aki „barátja a pápa jó barátjának", Avraham Skorka argentin rabbinak.
Ferenc pápa aggodalmának adott hangot az utóbbi időben Jeruzsálemben egyre fokozódó, vallási színezetű harcok, s különösen az egyik jeruzsálemi zsinagógában múlt héten történt vérengzés miatt.
„Imádkozom az áldozatokért és az elfogadhatatlan erőszak miatt szenvedőkért. Szívem mélyéről az érdekelt felekhez fordulok, és felszólítom őket, hogy hagyják abba a gyűlöletet és az erőszakot és mindent kövessenek el a megbékélésért" – mondta az egyházfő. „A békét építeni nehéz, de béke nélkül élni maga a rémálom" – tette hozzá.
„A keresztény egyház és a Vatikán szerint Jeruzsálemnek a három vallás fővárosának kellene lennie, a béke és a hit fővárosának" – fejtette ki. „A béke eléréséhez politikai tárgyalásokat kell folytatni, amelyeket jó szándékkal és kölcsönös bizalommal kell megkezdeni. Azt kérem Istentől, hogy mindkét politikai vezető tegyen meg mindent az előrelépéshez, ez a béke egyetlen útja" – vélte a katolikus egyházfő.
Ferenc pápa elmondta, hogy májusban azért utazott a Szentföldre, hogy még Simon Peresz hivatali idejében eleget tehessen a volt izraeli államelnök meghívásának. Régi álmát valósította meg, amikor a Siratófal előtt összeölelkezett két barátjával, az őt a látogatáson is elkísérő Avraham Skorka rabbival és Omár Abud sejkkel, az argentínai muzulmánok vezetőjével.
„Egyértelműen ki kell jelenteni, hogy az antiszemitizmus bűn" – mondta Ferenc pápa az izraeli újságnak. „Ittlétem egyik oka, hogy emlékeztessem a keresztény világot a zsidóságban lévő gyökereinkre. Minden keresztényben lakozik egy zsidó, senki sem lehet igaz keresztény, ha nem ismeri el zsidó gyökereit. Természetesen nem etnikai, hanem vallási értelemben" – tette hozzá.
A pápa figyelmeztetett arra, hogy a második vatikáni zsinat a hatvanas években egyértelműen leszögezte, hogy nem a zsidók felelősek Jézus haláláért. „És ez nem ér itt véget. Vannak, akik tagadják a holokausztot. Ma is. Ez őrültség, de ez van. És ez felfoghatatlan" – tette hozzá Ferenc pápa, aki idén májusi izraeli látogatásán megcsókolta hat holokauszttúlélő kezét.
A közelmúlt közel-keleti iszlamista vérengzéseiről azt mondta, hogy „a keresztényüldözések súlyosabbak, mint a kereszténység első évszázadaiban voltak", utalva arra a korra, amikor a római Colosseumban például keresztényeket vetettek az oroszlánok elé.
„Irakban elmondhatatlanul barbár bűntetteket hajtanak végre. Több ezer embert, köztük rengeteg keresztényt brutálisan elüldöztek otthonukból" – mondta Ferenc pápa. „Gyerekek halnak éhen és szomjan, nőket ejtenek rabul, és kegyetlenül legyilkolják az embereket" – hangoztatta a pápa, akinek titkára Egyiptomból származó kopt keresztény.
„Az iraki keresztények, jazidik és a többi kisebbség kiáltására világos és bátor választ kell adniuk a vallási vezetőknek, különösen a muzulmánoknak" – szögezte le Ferenc pápa, akit csak a biztonságiak aggodalmai akadályoztak meg abban, hogy nyár végén Dél-Koreába tartva leszálljon repülőgépével Irakban. „De a politikai vezetőknek és a nagyhatalmaknak is határozottan cselekedniük kell" – tette hozzá.
