Mégiscsak vannak fenntartásai Törökországnak Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök esetleges NATO-főtitkári kinevezésével szemben.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök személyesen közölte telefonon dán kollegájával, hogy török részről továbbra is aggályok övezik a kinevezést - jelentették dán rádióadók szombat reggel. Erdogan ezzel közvetve ellentmondott Abdullah Gül török államfőnek, aki pénteken jelezte: országa nem vétózná meg, hogy Rasmussen legyen a NATO következő főtitkára.

Az NTV török tévécsatornának Erdogan korábban kifejtette: Rasmussen "komoly ingerültséget okozott muzulmán országokban" a legnagyobb dániai lapban néhány éve megjelent Mohamed-karikatúrák ügyében tanúsított magatartásával. Ezek az országok arra igyekeznek rávenni a török kormányt, hogy akadályozza meg Rasmussen kinevezését - mondta Erdogan. 

Az észak-atlanti szövetség egyik legnagyobb haderejével rendelkező Törökországot az iszlamista gyökerű konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kormányozza. A párt egyebek között kifogásolja, hogy a dán kormány mind a mai napig engedélyezi a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szócsövének számító kurd Roj TV működését Dániában. "A pártnak megvannak a maga elvei, amelyekkel én nem ellenkezhetek" - jegyezte meg Erdogan az interjúban.

Hivatalosan meg nem erősített sajtójelentések szerint Rassmussen pályázik a legtöbb eséllyel arra, hogy utódja legyen a nyáron leköszönő NATO-főtitkárnak, a holland Jaap de Hoop Scheffernek. Több nagy európai NATO-tagállam után a múlt hétvégén már az Egyesült Államok is rábólintott a jobboldali liberális dán kormányfő kinevezésére.

Az észak-atlanti szövetség tagállamai általában konszenzussal döntenek a szervezet főtitkárának személyéről, ám ha a többi 25 tagállam támogatja Rasmussent, Törökországnak egymagának nehéz lenne megakadályozni főtitkárrá válását - vélik elemzők. A szervezet tagországainak vezetői legközelebb április elején tartanak csúcsértekezletet.