A török nagykövetség közleménye szerint Ferenc pápának a Szent Péter-bazilikában vasárnap bemutatott örmény misén elhangzott szavai elfogadhatatlanok; népirtásról beszélni rágalom, a misén mondott kijelentések politikai céllal meghamisítják a történelmet.

Miután Ferenc pápa a XX. század első népirtásának nevezte az örmények 1915-ben kezdődött mészárlását, Törökország visszahívta szentszéki nagykövetét. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter bejelentése szerint Ankara további lépéseket mérlegel a Vatikánnal szemben.

Ferenc pápa hétfőn reggel a vatikáni Szent Anna-házban bemutatott szentmise homíliájában az evangelizációról beszélve úgy fogalmazott: az egyháznak bátran és világosan kell beszélnie. "Nem hallgathatjuk el, amit láttunk és amit tudunk" - mondta Ferenc pápa, aki semmilyen utalást nem tett a Törökországgal kialakult diplomáciai feszültségre.

Vatikáni források szerint a szentszéki államtitkárságon nem okozott meglepetést Törökország reakciója. A Vatikánban ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Ferenc pápa óvatos volt, és szó szerint annak a nyilatkozatnak a szövegét idézte, amelyet még II. János Pál és II. Karekin örmény katholikosz írt alá 2001-ben.

A Corriere della Sera elemzése szerint Ferenc pápa az örmény népirtásról mondott szavaival a keresztényeknek a világ más országaiban jelenleg zajló üldözésére és legyilkolására akarta felhívni a figyelmet. A pápa fel akarta rázni közönyéből a nemzetközi közösséget - írta a Corriere.

A lapban Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed közösség vezetője hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa nem Törökországgal szemben foglalt állást. Ellenkezőleg a pápa arra akart emlékeztetni, hogy eljött a törökök és örmények közötti közeledés ideje, hiszen a két nép ma nem ugyanaz, amilyen 100 évvel ezelőtt volt.

Az Il Messaggero című római napilap ugyanakkor úgy látja, hogy a Vatikánnal hadba szálló Törökország befagyasztotta az Európai Unióba való belépését.