A kormányfő tárgyalt szerb hivatali partnerével, Mirko Cvetkoviccsal és Boris Tadic elnökkel. Délnyugat-Szerbiában, a zömmel muzulmánok lakta Szandzsák székvárosában, Novi Pazarban a szerb elnökkel közösen részt vett egy török kulturális központ megnyitásán. A két politikus kifejtette a Tanjug szerb hírügynökség jelentése szerint, hogy ez az esemény is „megerősíti a két ország és a két nép közötti szoros viszonyt”. Mindkét ország jelentős szereplő a Nyugat-Balkánon; "ma mindenki tudatában kell, hogy legyen a két ország barátságának, és hogy Törökország és Szerbia elkötelezettek közös céljaik megvalósítása mellett" - jelentette ki Boris Tadic. Hozzátette, szeretné, ha a török emberek otthon éreznék magukat Belgrádban, Novi Pazarban és egész Szerbiában. Erdogan kijelentette, új időszak kezdődik a Balkánon, amelynek kulcsfontosságú országa Szerbia. A török kormányfő egy hétfőn megjelent interjúban elmondta, szeretnék a szerb-török politikai kapcsolatokban elért "egyértelmű haladást átvinni a gazdasági kapcsolatokra". Szerbia a Balkán középpontjában helyezkedik el, és ez jelentős gazdasági lehetőséget rejt magában - mondta.

Török és szerb illetékesek még pénteken megállapodtak arról, hogy török vállalatok részt vesznek a Belgrádot a montenegrói tengerparttal összekötő - a Szandzsákon át vezető - új út több szakaszának megépítésében, és tárgyalnak arról is, hogy ipari övezetet létesítsenek Novi Pazarban. Szó volt arról a korábban már a szerbiai sajtóban emlegetett lehetőségről is, hogy a Turkish Airlines török légitársaság lehetne a jelentős adósságok terhét nyögő szerb légitársaság, a JAT tulajdonosa. A szerb kereskedelmi kamara hétfőre időzített bejelentése szerint idén az első öt hónapban Szerbia 30 millió dollár értékben exportált árukat Törökországba, ami 115 százalékos növekedést jelent az előző év ugyanezen időszakához képest.

A hétfői szerb sajtóban megjelent értékelések szerint az utóbbi időben felgyorsult török-szerb közeledés többek között arra vezethető vissza, hogy mindkét ország úgy érzi, lelassult az Európai Unió keleti-délkeleti irányú bővítése. Az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt (DSS) hétfőn azzal vádolta a szerb kormányt, hogy „az EU-csatlakozásnak nincs alternatívája” jelszót most a „Törökországnak nincs alternatívája” jelszóra cseréli. A párt szóvivője szerint a szerb-török viszony szorosra fűzése „egy neooszmán politika” irányába mutat, amely szavai szerint azzal jár, hogy Törökország kiterjeszti politikai gazdasági és kulturális befolyását a Balkánon.

Abdullah Gül személyében tavaly októberben 41 év után először tett hivatalos látogatást török elnök Szerbiában. Tavasszal háromoldalú - török-szerb-bosnyák elnöki és külügyminiszteri találkozót is tartottak. A Politika című belgrádi lapban idézett elemzők szerint a régió teljes stabilitása és - elsősorban Bosznia-Hercegovinában - a még nyitott kérdések lezárása szempontjából lényeges a partneri viszony Törökországgal, hiszen, mint írták, Ankara jelentősen hozzájárul a Szerbia és Bosznia közötti viszony tehermentesítéséhez.

A szakértők hozzátették, Törökország a Boszniában és a Szandzsákban élő muzulmánok egyfajta védnökeként lép föl. Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő egy május végén megjelent interjúban kifejtette: Törökország nem lehet semleges közvetítő Bosznia-Hercvegovina ügyeiben, hiszen, mint mondta, Ankara a boszniai muzulmánok érdekeit képviseli, és nem veszi figyelembe sem a szerb, sem a horvát közösség álláspontját.