Erdogan török elnök a Közgyűlésen mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy az ENSZ tétlenül nézte, amikor Egyiptom demokratikus úton megválasztott elnökét megbuktatták, majd "több ezer ártatlan embert meggyilkoltak, amiért azok kiálltak választásuk mellett". "Azt pedig, aki ezt az államcsínyt végrehajtotta, legitimnek tekintik" - tette hozzá.

Mohamed Murszi iszlamista elnök tavaly nyári elmozdítását Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi államfő vezényelte le, akkor még hadsereg-főparancsnoki tisztségében. Az új hatalmat támogató biztonsági erők és Murszi hívei közti véres összecsapásokban több mint ezer ember vesztette életét. Erdogan azóta is nyíltan támogatja az exelnök mögött álló - Egyiptomban idővel terrorcsoportnak nyilvánított - Muzulmán Testvériséget, a Kairó által forradalomként ünnepelt hatalomváltást pedig katonai államcsínynek minősíti.

Az egyiptomi külügyminisztérium élesen elítélte Erdogan kirohanását. A csütörtöki közlemény szerint az elhangzott "hazugságok és koholmányok nem meglepőek a török államfő szájából, akinek célja káosz keltése és a közel-keleti térség megosztása az (ott tevékenykedő) különböző csoportok és terrorszervezetek támogatása által". Erdogant a kairói külügyi tárca azzal vádolja: politikai, logisztikai és anyagi támogatást nyújt a dzsihadistáknak annak érdekében, hogy a régió népeit gyengítve "megvalósítsa személyes ambícióit, és felelevenítse múltban gyökerező illúzióit." Az utóbbi kitétel utalás a török államfő állítólagos birodalmi törekvéseire.

A közlemény szerint Számeh Sukri a történtek után úgy döntött, lemondja a török kollégája által kezdeményezett találkozót, amelyre az ENSZ Közgyűlés adott alkalmat. A kairói reakcióról értesülve Ankara sietve közölte, hogy az egyiptomi sajtóban keringő híreknek semmi közük a valósághoz, hiszen "sohasem kértünk találkozót az egyiptomi küldöttségtől, és továbbra sem áll szándékunkban így tenni".