A tömegsírok létezésére először július elején hívták fel a figyelmet a boszniai háború idején az ENSZ által Bosznia-Hercegovinába küldött volt holland békefenntartók.

A sírokban hat felnőtt és két csecsemő földi maradványait találták meg.

A világszervezet védett övezetének nyilvánított srebrenicai muzulmán enklávét az 1992 és 1995 közötti boszniai háború végén, 1995. július 11-én foglalták el a boszniai szerb erők. A holland kéksisakosok tétlenül nézték végig, ahogy a boszniai szerb erők elválasztották a férfiakat és a fiúkat a nőktől. Nem sokkal később a szerbek mintegy 8000 muzulmán férfit és fiút öltek meg és temettek tömegsírokba Srebrenicában. Mintegy 30 ezer nőt, gyereket és idős embert üldöztek el otthonaikból, közülük sokan az ENSZ táborában kerestek menedéket.

A nemzetközi jogi fórumok népirtásnak minősítették a srebrenicai mészárlást, amelynek egyik felelősét, Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek volt politikai vezetőjét 2008 júliusában fogták el Belgrádban, 13 év bujkálás után. A hágai Nemzetközi Törvényszék népirtással, háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolja, akárcsak Ratko Mladicot, a boszniai szerb erők továbbra is szökésben lévő volt katonai vezetőjét.