Líbiai lázadók közlése szerint 23 civil vesztette életét a kormányerők Miszráta egyik lakónegyede ellen intézett csütörtöki rakétatámadásában, egyúttal arra figyelmeztettek, hogy mészárlás fenyegeti a várost, ha a NATO nem fokozza a kormányerők elleni csapásait. A lázadók egyik szóvivője azt mondta, hogy a Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőhöz hű csapatok a jelek szerint szándékosan civileket vesznek célba a hat hete ostromlott nyugat-líbiai nagyvárosban. Közlése szerint a halálos áldozatok többsége nő és gyermek, s a támadásnak áldozatul esett három, evakuálásra váró egyiptomi vendégmunkás is. – A sebesültek száma több tucat – tette hozzá a szóvivő.

Előző nap öt civil halálát okozták a harcok, s akkor is több tucatnyian sebesültek meg.  – Mészárlás fenyeget, ha a NATO nem avatkozik be határozottabban – mondta telefonon a brit hírügynökségnek egy másik, Abdesz-Szalámként bemutatkozó szóvivő. Az utolsó, még a lázadók kezén lévő nyugat-líbiai városban hetek óta tartanak a súlyos összecsapások, és a felkelőket aggasztja, hogy a nyugati hatalmak részéről nem érzékelnek világos stratégiát Kadhafi eltávolítására.
 
A kormányerők orosz gyártmányú rakétákkal csütörtök hajnalban végrehajtott támadása Miszráta Kaszr Ahmad negyedét érte, amely a város lázadók kezén lévő kikötője közelében fekszik. A támadás megakadályozta egy katari hajó befutását is a kikötőbe.

Nemzetközi segélyszervezetek és jogvédő csoportok arra figyelmeztetnek, hogy Líbia harmadik legnagyobb városában egyre súlyosabb a humanitárius helyzet, az emberek nem jutnak élelemhez és gyógyszerhez, s az aknatámadások és orvlövészek jelentette veszély miatt nem mernek az utcára kimenni, hogy beszerezzék a szükséges dolgokat. A lázadók szerint a helyzet napról napra romlik.

A NATO folytatja a nyomásgyakorlást

A NATO mindaddig katonai nyomást gyakorol a Kadhafi-rezsimre, amíg az folytatja a polgári lakosság elleni brutális támadásokat - hangsúlyozta a külügyminiszterek berlini értekezletének líbiai vitáját lezáró, csütörtök délutáni sajtóértekezletén Anders Fogh Rasmussen főtitkár. Az elmúlt napok heves vitái és állítólagos nézeteltérései után a német fővárosban a tagországok az egységet demonstrálták, és a katonai szerepvállalás kiterjesztéséről értesülések szerint nem volt szó. A német fővárosban zajló, kétnapos tanácskozásukon a miniszterek - köztük Martonyi János - nyilatkozatot fogadtak el, felszólítva Kadhafi-erőket arra, hogy haladéktalanul szüntessék be a lakosság elleni támadásokat, illetve fenyegetéseket.

Hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy a rezsim haladéktalanul vonja vissza katonai erőit, beleértve az orvlövészeket, a zsoldosokat és a félkatonai erőket is. A külügyminiszterek követelték azt is, hogy a rezsim biztosítsa a líbiai népnek nyújtott humanitárius segítség azonnali, teljes, biztonságos és akadálytalan eljuttatását.
 
A miniszterek egyértelművé tették, hogy Moammer Kadhafinak távoznia kell a hatalomból. Kadhafi és rendszere elvesztette legitimitását - hangsúlyozta a dokumentum, utalva arra, hogy Tripoli teljes mértékben elutasította az ENSZ 1970. és 1973. számú határozatában foglaltakat.

Tovább folytatódik a katonai akció

A külügyminiszterek megerősítették, hogy az atlanti szövetség az ENSZ felhatalmazásával összhangban tovább folytatja Líbia elleni, a lakosság védelmét célzó katonai akcióját. Utaltak arra, hogy az mindenekelőtt a légtérzárlat, illetve a fegyverembargó betartatására vonatkozik. A dokumentum nem tett említést semmifajta más konkrét katonai tevékenységről, így nem említette a szárazföldi erők esetleges bevetését, de a humanitárius segélyek katonai biztosítását sem. A nyilatkozat hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a NATO katonai akcióit a lakosság védelme érdekében a lehető legnagyobb rugalmassággal, illetve hatékonysággal, a szükséges ütemben kívánja végrehajtani.

A miniszterek végezetül leszögezték: a NATO az átlátható politikai megoldását támogatja, mert ez a líbiai válság megoldásának, a tartós béke biztosításának egyetlen útja. A líbiai konfliktus rendezéséről folytatott vitában a tagállamok külügyminiszterei mellett részt vettek a rendezést célzó erőfeszítésekben partneri szerepet vállaló, nem NATO-tag Marokkó, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Jordánia, Svédország és Ukrajna - külügyi vezetői.

Politikai megoldást is keresnek 

Rasmussen főtitkár sajtóértekezletén ugyancsak kiállt a politikai megoldás keresése mellett. Megerősítette, hogy NATO szerepvállalása nem változik, utalt ugyanakkor arra, hogy a szövetségnek korszerűbb fegyverzetre, mindenekelőtt korszerűbb repülőgépekre van szüksége. Arra nem utalt, hogy mindezt milyen forrásból kívánja beszerezni, de sejteni engedte, hogy az esetleges forrás a katonai közreműködést elkötelezetten támogató Egyesült Államok lehet.
 
A főtitkár elmondta, hogy a NATO kapcsolatban áll a líbiai ellenzékkel, hangoztatta ugyanakkor, hogy nem kíván beavatkozni az ellenzék belügyeibe. Kijelentette továbbá, hogy a líbiai katonai szerepvállalás nem befolyásolja az afganisztáni békebiztosítást célzó tevékenységet.
 
A külügyminiszterek csütörtök este megkezdték az Afganisztánnal kapcsolatos vitát, míg pénteken a NATO és az EU közötti együttműködés, valamint a partnerségi kapcsolatok kerülnek napirendre.

(Forrás: mti.hu)