Videóüzenetében a politikus legalábbis felszólította a diplomatatársait és a hatalmon lévő Baath Párt minden tagját is, hogy kövessék, amit ő csinál, mert a damaszkuszi rezsim eszközzé alakult át, amelynek célja elfojtani Szíria polgárainak a szabadsághoz és a méltóságteli élethez fűzött reményeit. „Ezennel bejelentem, hogy mostantól a nép forradalmának oldalára állok. Ez a természetes helyem azokban a nehéz időkben, amelyeken Szíria most átmegy” – fogalmazott Faresz, háttérben a Baath Párt előtti Szíria zászlajával, amelyet az ellenzék is használ.

Bejelentésében Faresz jelezte, a polgári személyek elleni állami erőszak miatt nagyköveti posztjától és a Baath Párttól is megválik; átállásának hírére Damaszkusz a felmentésével reagált. A szír nagyköveti rezidenciát Bagdadban nagy erőkkel vették körül a kivezényelt biztonságiak. Hosjar Zebari iraki külügyminiszter szerint Faresz jelenleg Katarban van.

A „természetes helyem” fordulattal Faresz alighanem arra utalt, hogy a szír ellenzék nagy többségéhez hasonlóan ő is szunnita, ellentétben az alavita Bassár el-Aszad elnökkel és rezsimje belső körével. Ráadásul a síitizmus egyik oldalhajtását jelentő alaviták Szíriában kisebbségben vannak, így abban a Deir ez-Zor tartományban is, amelynek Faresz nem mellesleg az egyik nagy törzsi vezetője, és amely a 16 hónapja kitört felkelés egyik gyújtópontja volt. Faresz a 2008-as nagyköveti kinevezését is nagyrészt az országhatárokon átívelő családi kapcsolatainak köszönheti az iraki Anbar tartományban; ő és posztja jelentőségéről sokat elárul, hogy Damaszkusz harminc év szünet után küldött nagykövetet Bagdadba.

Faresz személyében egy hét alatt a rezsim második nagy tekintélyű képviselője hagyja el Aszadot. Múlt pénteken Manaf Tlasz dandártábornok, a szír elnök egyik személyes barátja és az elit Forradalmi Gárda egyik parancsnoka kért menedékjogot Törökországban, majd utazott Párizsba, az ellenzéki ernyőszervezetként működő Szíriai Nemzeti Tanács (SNC) székhelyére. (Manasz apjának, Musztafa Tlasz volt védelmi mininiszternek kulcsszerepe volt Aszad zökkenőmentes hatalomátvételében.) Az SNC Faresz átállása kapcsán a maga részéről megjegyezte, a szervezet világszerte több damaszkuszi nagykövettel is kapcsolatban áll, így az iraki nagykövet csak egy diplomáciai kivonulássorozat kezdetét jelzi.

Mindeközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Aszad-párti Oroszország és Kína, illetve a velük szembenálló országok – az állandó tag USA, Franciaország és Nagy-Britannia, – között megy a huzavona, hogyan lehetne megoldani a szír válságot. A vita most a világszervezet nemrég felfüggesztett missziója körül éleződhet ki, amelynek sorsáról jövő péntekig dönteni kell. Az Moszkvának és Pekingnek is igencsak érdekében áll, hogy a misszió mandátumát még 90 nappal meghosszabbítsák, a kérdés most csak az, hogy a nyugati országoknak sikerül-e becsempészniük a határozat szövegébe egy tíznapos ultimátumot, amely alatt Aszad hadseregének vissza kellene hívnia a tankokat a városok utcáiról. Ez utóbbira, amely „kötelező” tűszünetet jelent Mark Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet szerint nemsokára meg is születik a javaslat, benne a hivatkozással a világszervezet chartájának a 7-es cikkelyére. A 7-es cikkely a gazdasági, diplomáciai és közlekedési szankciókon túl a Biztonsági Tanácsnak felhatalmazást ad arra is, hogy katonai beavatkozásról döntsön a renitenskedő ország ellen.