Tömeges elbocsátások a román közszférában
A koalíciós partnerek megállapodása szerint még az idén elfogadják azokat a jogszabály-tervezeteket, amelyek a tárcák átszervezésére vonatkoznak.
Bukarestnek látványos lépéseket kell tennie a közalkalmazottak számának csökkentéséért, ez ugyanis egyik feltétele annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió folytassa a megállapodott készenléti hitelrészletek folyósítását. A szerződéses feltétel szerint Romániának 2015-ig több mint 325 ezer közalkalmazottat kell elbocsátania annak érdekében, hogy a közszférára költött béralapot a nemzeti össztermék (GDP) kilenc százalékáról hat százalékára csökkentse.
Az elbocsátások ellen a szakszervezetek máris nagyméretű tiltakozó akciók kilátásba helyezésével válaszoltak. A főbb munkavállalói szervezetek szerint tűrhetetlen, hogy emberek tízezreit bocsássák el úgy, hogy számukra az állam semmilyen alternatívát ne biztosítson. A munkanélküliség jelenleg Romániában nyolc százalék körül mozog, de januárban újabb elbocsátási hullám várható több más ágazatban is. Így az építőipar, a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szolgáltatási ágazat menedzsereinek becslése szerint januárban és februárban mindegyik ágazatban csökken majd a piacon megmaradni képes cégek száma. Az életképtelen cégek felszámolása folytatódik tehát, s ez további tömeges elbocsátásokhoz vezet.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adatai szerint a legmagasabb mértékű visszaesés a fémiparban, a kőolaj- és a fafeldolgozó iparban várható. A román cégvezetők szerint a kiskereskedelmi árak több mint 25 százalékos emelkedésére lehet számítani januártól, ami a munkanélküliek egyre növekvő táborára további terheket helyez. Mihai Seitan munkaügyi miniszter bejelentette: a román közszférából 2010-ben összesen 70-80 ezer személyt bocsátnak el.
Ezzel párhuzamosan Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónika című romániai magyar napilapnak elmondta, a szövetség öt kormánybiztosi (prefektusi) és tíz kormánybiztos-helyettesi (alprefektusi) tisztséghez jut a Demokrata Liberális Párttal (D-LP) kötött kormánykoalíciós megállapodás értelmében. Kelemen szerint négy erdélyi és egy Kárpátokon túli megye kormánybiztosi hivatalának (prefektúrájának) az élére kerül magyar tisztségviselő, az érintett megyék nevét azonban egyelőre nem akarják nyilvánosságra hozni. Romániában a prefektus az a közhivatalnoki státussal rendelkező személy, aki a kormányt képviseli a megyékben, és fő feladata a helyi közigazgatásban a törvényesség felügyelete.
A lap úgy tudja, hogy a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros megye közül kettőt biztosan magyar prefektus fog irányítani, másik két tisztséget Bihar, Hunyad, Szilágy vagy Szatmár kapja meg, arról viszont még nem határoztak, hogy melyik Kárpátokon túli megye kormányhivatalát vezeti majd RMDSZ által javasolt személy. A Krónika szerint a kormány az új területi képviselőit és helyetteseiket várhatóan az Emil Boc vezette kabinet január 6-i ülésén nevezi ki. A „befutó” megyékkel kapcsolatos titkolózás oka a lap szerint az, hogy a D-LP központi és területi vezetői között szép számban akadnak olyanok, akik hevesen ellenzik a székelyföldi prefektusi posztoknak az RMDSZ által javasolt személyekkel való betöltését.
A D-LP és az RMDSZ decemberben kötött kormánykoalíciós megállapodást a romániai elnökválasztás második fordulóját követően, amelynek nyomán Traian Basescut választották újra az ország első emberévé.
