Toloncolják a koszovói romákat is
Csütörtöki jelentésében a HRW arról számolt be, hogy a Nyugat-Európából hazatoloncolt koszovóiak nehezen kapnak munkát, lakást, alig jutnak egészségügyi és más szociális ellátáshoz. A beszámolót az európai vezetők brüsszeli csúcstalálkozójához időzítette a nemzetközi jogvédő szervezet. A romák az utóbbi időben Franciaország intézkedései miatt kerültek a politika középpontjába az EU-ban.
A francia belügyminisztérium adatai szerint július 28. óta csaknem ötszáz illegális táborhelyet számolták fel országszerte, a bevándorlási minisztérium közlése szerint pedig július vége és augusztus vége között mintegy ezer nem rendezett helyzetű román és bolgár állampolgárságú romát toloncoltak ki az országból. Az intézkedéseket Európa-szerte nagy felzúdulás kísérte.
Az Európai Bizottság szeptemberben bejelentette, hogy létrehoz egy roma munkacsoportot, amely azt ellenőrzi majd, miként költötték el a tagállamok a cigányok integrációjára szánt uniós forrásokat. A 47 országot tömörítő Európa Tanács (ET) október 20-ai romakonferenciáján fogadta el az úgynevezett strasbourgi nyilatkozatot, amely hangsúlyozza, hogy a 12 millió európai roma sikeres beilleszkedése érdekében az emberi jogok védelmével együtt kell járnia a szociális és a gazdasági befogadási folyamatnak.
Franciaországon kívül az Európai Unió több másik országában is népes cigány kisebbség él. Olaszországban mintegy 140-160 ezren vannak, közülük 60 százalék olasz származású, 30 ezren a volt Jugoszláviából, és gyakorlatilag ugyanennyien Romániából érkeztek az Appennin-félszigetre. Közel hatszázezer cigány él Spanyolországban, elsősorban Andalúziában. Többségük ősei még a XV. században telepedtek le az országban, s bár ők már teljes jogú spanyol állampolgárok, még mindig a hátrányos megkülönböztetés céltáblái, főleg a munkavállalás és az oktatás terén. Mintegy 120 ezer roma él Németországban, közülük 70 ezer német állampolgár. A Rajna túloldalán a VI. században jelentek meg először, és a négy német kisebbség egyikének ismerték el, ugyanazon jogcím alatt mint például a dánokat vagy a frízeket. A többi 50 ezer cigány a volt Jugoszláviából származik, és az 1990-es években kirobbant háborúk elől menekült el szülőföldjéről.
Április óta egy Pristinával aláírt megállapodás értelmében Németország megkezdte a hivatalos letelepedési engedéllyel nem rendelkező koszovói romák hazatelepítését, évi 2500 fős kontingenssel. Berlin semmiféle etnikai vagy faji minősítést nem tűr el, és a romákat ugyanúgy bátorítja hazatérésre, mint a többi koszovóit. Az ENSZ Gyermekalapja (Unicef) azonban kifogásolta, hogy a romák közel fele már Németországban született, nem tud sem szerbül, sem albánul, így hontalanok lesznek Koszovóban. A német belügyminisztérium statisztikája szerint tavaly 541 koszovói tért vissza Pristinába, közülük 76 volt cigány. Az idén hazaküldött 346 koszovóiból 102 volt roma.
