Toloncolják a koszovói romákat is

A Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet felszólította az Európai Unió tagországait, hogy hagyják abba a koszovói romák és más kisebbségek hazatoloncolását, mert hátrányos megkülönböztetés éri őket a főleg albánok lakta volt szerb tartományban, és emberi jogaik is sérülnek.

Csütörtöki jelentésében a HRW arról számolt be, hogy a Nyugat-Európából hazatoloncolt koszovóiak nehezen kapnak munkát, lakást, alig jutnak egészségügyi és más szociális ellátáshoz. A beszámolót az európai vezetők brüsszeli csúcstalálkozójához időzítette a nemzetközi jogvédő szervezet. A romák az utóbbi időben Franciaország intézkedései miatt kerültek a politika középpontjába az EU-ban.

A francia belügyminisztérium adatai szerint július 28. óta csaknem ötszáz illegális táborhelyet számolták fel országszerte, a bevándorlási minisztérium közlése szerint pedig július vége és augusztus vége között mintegy ezer nem rendezett helyzetű román és bolgár állampolgárságú romát toloncoltak ki az országból. Az intézkedéseket Európa-szerte nagy felzúdulás kísérte.

Az Európai Bizottság szeptemberben bejelentette, hogy létrehoz egy roma munkacsoportot, amely azt ellenőrzi majd, miként költötték el a tagállamok a cigányok integrációjára szánt uniós forrásokat. A 47 országot tömörítő Európa Tanács (ET) október 20-ai romakonferenciáján fogadta el az úgynevezett strasbourgi nyilatkozatot, amely hangsúlyozza, hogy a 12 millió európai roma sikeres beilleszkedése érdekében az emberi jogok védelmével együtt kell járnia a szociális és a gazdasági befogadási folyamatnak.

Franciaországon kívül az Európai Unió több másik országában is népes cigány kisebbség él. Olaszországban mintegy 140-160 ezren vannak, közülük 60 százalék olasz származású, 30 ezren a volt Jugoszláviából, és gyakorlatilag ugyanennyien Romániából érkeztek az Appennin-félszigetre. Közel hatszázezer cigány él Spanyolországban, elsősorban Andalúziában. Többségük ősei még a XV. században telepedtek le az országban, s bár ők már teljes jogú spanyol állampolgárok, még mindig a hátrányos megkülönböztetés céltáblái, főleg a munkavállalás és az oktatás terén. Mintegy 120 ezer roma él Németországban, közülük 70 ezer német állampolgár. A Rajna túloldalán a VI. században jelentek meg először, és a négy német kisebbség egyikének ismerték el, ugyanazon jogcím alatt mint például a dánokat vagy a frízeket. A többi 50 ezer cigány a volt Jugoszláviából származik, és az 1990-es években kirobbant háborúk elől menekült el szülőföldjéről.

Április óta egy Pristinával aláírt megállapodás értelmében Németország megkezdte a hivatalos letelepedési engedéllyel nem rendelkező koszovói romák hazatelepítését, évi 2500 fős kontingenssel. Berlin semmiféle etnikai vagy faji minősítést nem tűr el, és a romákat ugyanúgy bátorítja hazatérésre, mint a többi koszovóit. Az ENSZ Gyermekalapja (Unicef) azonban kifogásolta, hogy a romák közel fele már Németországban született, nem tud sem szerbül, sem albánul, így hontalanok lesznek Koszovóban. A német belügyminisztérium statisztikája szerint tavaly 541 koszovói tért vissza Pristinába, közülük 76 volt cigány. Az idén hazaküldött 346 koszovóiból 102 volt roma.

Roma gyerekek a Mitrovicában. Alig jutnak egészségügyi és más szociális ellátáshoz
Roma children play in the Cesmin Lug Camp outside Trepca mine, on the outskirts of the ethnically divided town of Mitrovica, June 22, 2009. A human rights group urged Kosovo authorities on June 24, 2009, to resettle some 700 Roma people living near Trepca, the country's largest lead and zinc mine, saying pollution from it was stunting some children's growth. Picture taken June 22, 2009. REUTERS/Hazir Reka (KOSOVO SOCIETY ENERGY ENVIRONMENT)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.