Javasolom, hogy a történelmi igazságtétel és megbékélés is egy olyan szempont legyen, amely számít" Szerbia európai uniós integrációjánál - mondta az Európai Parlament alelnöke csütörtökön a vajdasági székvárosban, miután megbeszélést folytatott Egeresi Sándorral, a tartományi parlament elnökével. Tőkés László a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón egyértelművé tette: támogatja Szerbia európai integrációs törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozta, határozottan elvárja, hogy a hivatalos Belgrád a csatlakozást megelőzően teljesítse a rá váró feladatokat. Szerbia EU-csatlakozási folyamata során ellenőrizni fogjuk az itteni kisebbségi viszonyokat, és fokozottan odafigyelünk az esetleges atrocitásokra - mondta. A magyarok számtalanszor bocsánatot kértek a szerbektől a negyvenes évek elején elkövetett vérengzésekért - jegyezte meg.

Egeresi Sándor elmondta: átadta Tőkés Lászlónak a vajdasági képviselőház tényfeltáró bizottságának azt a dokumentumát, amely az 1941 és 1948 közötti időszak atrocitásaira vonatkozik és a háborús bűntetteket, valamint az ártatlan áldozatok névsorát tartalmazza. Az irat része annak a dokumentációnak, amelyet a közös szerb-magyar államközi történész-bizottságnak kell majd összeállítania - tette hozzá.

1942 januárjában-februárjában 3-4 ezer ember, szerbek, zsidók és magyarok vesztették életüket a Délvidéken a horthysta magyar honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban és kivégzéseiben. 1944 őszén kezdődött az akkori jugoszláv katonai hatalom megtorlása, amelyben legalább tízezer délvidéki magyart végeztek ki ítélet nélkül.

Tavaly októberben a magyar és a szerb államfő megállapodott arról, hogy a két ország tudományos akadémiái felállítanak egy közös, magyar-szerb történészi vegyes bizottságot az 1941 és 1945 közötti vajdasági események kivizsgálására. A Magyar Tudományos Akadémián már korábban megalakult ez a testület, a Szerb Tudományos Akadémián csak nemrégiben jelölték ki azt a kilenc szakembert, akik tagjai lesznek a vegyes bizottságnak.

A nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) magyarázatot követelt pénteken Egeresitől azok miatt a kijelentések miatt, amelyek azután hangzottak el, hogy a magyar politikus Újvidéken tárgyalt Tőkéssel. Ki hatalmazta föl Egeresit, hogy panaszkodjon vendégének a (Vajdaság részére történő) hatáskör-átruházás állítólagos lassúságáról, miközben erről soha nem esett szó a tartományi parlament egyetlen ülésén sem - tette föl a kérdést Milenko Jovanov, a DSS tartományi szervezetének szóvivője sajtótájékoztatón. A párt kezdeményezni fogja a tartományi képviselőház összehívását az ügyben - közölte a szóvivő a Tanjug szerb hírügynökség jelentése szerint. Kijelentette, Egeresi csakis pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség nevében vagy a maga nevében beszélhetett, a pártszóvivő szerint azzal a céllal, hogy nemzetközivé tegyen egy szerbiai belügyet. „Nincs rá szükségünk, hogy külföldről beleavatkozzanak a dolgainkba, nincs szükség külső ellenőrzésre, mert a nehézségeket, ha vannak, belföldön, az állami rendszeren belül megoldjuk” - mondta Jovanov.

A szerb parlamentben 2009 december végén elfogadott hatásköri törvény értelmében több mint 150 hatáskör átkerül az országos szintről Vajdaság tartományhoz. Egeresi Sándor a nyáron a Magyar Szó című újvidéki lapnak elmondta, július elejéig mindössze 52 hatáskör átadása történt meg. Hozzátette, a vajdasági tartományi kormány közbenjárhatna a szerb kormánynál a folyamat felgyorsítása érdekében. A tartományi parlament elnöke azóta is többször szóvá tette, hogy a folyamat feltűnően vontatottan halad. Megfigyelők szerint a szerb állam vonakodik lemondani hatáskörökről a Vajdaság javára.
Emellett gondot jelent az is, hogy az idén január 1-jén életbe lépett hatásköri törvény nem rendelkezett az új, szélesebb tartományi jogkörök ellátásához szükséges pótlólagos forrásokról. Erre utalt Tőkés László, amikor csütörtökön Újvidéken, Egeresi Sándorral tartott találkozója után azt mondta, az Európai Parlament ellenőrizni fogja, miként történik az országos hatáskörök átadása a vajdasági tartományi szerveknek, és azt is, hogy ez a folyamat együtt jár-e a megfelelő anyagi eszközök átcsoportosításával. A DSS szóvivője ezt a kijelentést kérte számon Egeresi Sándoron.

A szerb párt egyébként az év elején az alkotmánybírósághoz fordult, hogy elérje a hatásköri törvény és az új tartományi alaptörvény, a vajdasági statútum megsemmisítését. A nacionalisták szerint a statútum „veszélyezteti Szerbia területi egységét”.