Csütörtökön Malajzia fordított vissza partjaitól két, Indonézia által korábban ugyancsak elzavart hajót, a fedélzetén több mint 800 mianmari rohingya muzulmán és bangladesi menekülttel. Az AP híre szerint a parti őrség ivóvizet és némi élelmet vitt a hajókhoz, de nem engedte kikötni őket.

Thaiföld dél-nyugati Koh Lipe szigeténél is megjelent egy hajó 300 menekülttel csütörtökön. Nem engedték, hogy kikössenek, de kaptak vizet és élelmiszert – közölte a Reuters egy helyi rendőrparancsnokra hivatkozva. A menekültek állitólag Malajziába vagy Indonéziába, a két muzulmán többségű országba akartak eleve eljutni.

A történtek ellenére Indonézia és Thaiföld sem kíván befogadni több menekültet, annak ellenére, hogy az elmúlt napokban az ENSZ és más nemzetközi és jogvédő szervezetek is felhívást intéztek, hogy már ezrek élete van veszélyben.

A becslések szerint jelenleg több mint hatezren hányódnak az embercsempészek lélekvesztőin a tengeren. Eközben az elmúlt napok főleg thaiföldi intézkedések hírére, a menekülteket szállító hajók parancsnokai magukra hagyták az embereket. Eddig 1600 rohingyát, illetve bangladesit kellett kimenteni a tengerből, s mintegy háromszázan életüket vesztették.

Wan Junaidi malájföldi belügyminiszter-helyettes szerdán már közölte, hogy tovább küldtek Penang partjaitól egy ötszáz fős bárkát. Néhány nappal korábban a közeli Langkawi szigetre mentettek ki több mint ezer embert, akiket átmenetileg az ottani haditengerészeti létesítménynél helyeztek.

„Mi mindig humánusan jártunk el a határátlépőkkel, ám elfogadhatatlan, hogy ilyen méretű menekülthullámnak legyünk célpontjai" – jelentette ki a kormánytag.  Az illegális bevándorlókat szállító hajókat, csónakokat mostantól őrnaszádok követik majd a malájföldi partoknál.

A maláj hatóságok mellett szól, hogy jelenleg már 150 ezer menekült, többségükben a Mianmarból érkezettek, így 45 ezer rohingya tartózkodik az országban. Ám helyzetük nem rendezett, így a munkalehetőség is korlátozott. A gyerekek nem részesülhetnek oktatásban vagy rendszeres egészségügyi ellátásban.

Indonézia szintén arra hivatkozik, hogy vasárnap 600 rohingyát és bangladesit kimentettek a tengerből. Jakarta szerint a másik két hajót pedig azért küldték el, mert malájföldi zászló alatt haladt.

A dél-kelet-ázsiai menekültválság évek óta súlyosbodik, elsősorban a Mianmar 1,3 milliós rohingya kisebbség helyzete miatt. A helyi hatóság bizonyos demokratizálási intézkedései mellett folytatja a muzulmánok elleni hadjáratát. A kormányzat hallgatólagos támogatásával a lakosság többségét adó buddhisták egy feltüzelt része rohingya falvakat gyújt fel.

Az ENSZ adatai szerint csupán az utóbbi három évben 120 ezren kényszerültek elmenekülni, főleg hajókon, csónakokon. Nincs olyan környékbeli ország, amely hajlandó lenne befogadni a szegény és döntő részben tanulatlan rohingyákat. Az embercsempészek a Bengáli öbölben bangladesieket is feltesznek a mianmari menekültek mellé a hajókra, amiért állítólag 90-250 dollárt kérnek.

A thaiföldi katonai kormányzat külügyminisztere, Tanaszak Patimaprakorn a napokban kijelentette, hogy nem hajlandók állandó menekülttábort kialakítani, csak átmeneti segítséget adnak humanitárius okokból. Bangkok rendkívüli nemzetközi tanácskozást hívott össze, hogy májusban 15 ország képviselői részvételével megvitassák az exodus feltartóztatásának módját, a válság gyökerének kezelését.

Thaiföld néhány hete csapott le azokra a titkos táborokra a dzsungelekben, ahol a menekülteket tartották, amíg hozzátartozóik nem fizettek. Több helybéli embercsempészt őrizetbe vettek, illetve vezetőik ellen letartóztatási parancsot adtak ki.