A rádió orosz nyelvű adásában sugárzott, néhány perces beszélgetésben a formabontó, olykor botrányt okozó műveiről képzőművészként és filmesként ismert Artyom Loszkutov elmondta, hogy Felvonulás Szibéria föderalizálásáért címmel készülnek rendezvényt tartani. Úgy érzik, hogy az ásványkincsekben gazdag szibériai régiót gyarmatként kezelik Moszkvában; miközben „eteti az országot", keveset kap vissza az ott megtermelt javakból. Ezért – Oroszország keretein belül – nagyobb önállóságot, az adóbevételekből nagyobb részesedést és köztársasági státust követelnek a térségnek.

Az ügy nem csak a BBC környékén kavart vihart. Az orosz médiafelügyelet, a Roszkomnadzor előzőleg 14 másik honlapot is arra utasított – többnyire sikerrel –, hogy távolítsa el a demonstrációról szóló anyagokat. Oroszországban az ottani legnépszerűbb közösségi oldalon, a VKontaktén és a Facebookon is elérhetetlenné tették a szervezők profilját, igaz, ők újakat nyitottak helyettük. A novoszibirszki városvezetés pedig egyeztetni sem volt hajlandó a rendezvényről, Oroszország „alkotmányos rendjének, területi épségének és szuverenitásának megingathatatlanságára" ¬hivatkozva visszadobta az arra vonatkozó beadványt. A kezdeményezők ezért változtattak a tüntetés nevén és tematikáján: új kérelmükben már az alkotmányos rend megingathatatlanságáért, egyebek közt azért tartanának felvonulást, hogy az állam tartsa tiszteletben a föderalizmusnak az alaptörvényben is rögzített elvét. Azt hangoztatják ugyanis, hogy mindarra, amiért ki akarnak állni, lehetőséget nyújtanak az orosz törvények és az állam szövetségi berendezkedése.
Az első beadványukban ráadásul – mint a Grani.ru orosz internetes portál írja – 350 résztvevővel számoltak, a VKontakte közösségi site-on pedig nem egészen kétezren jelezték, hogy elmennének a megmozdulásra. Vagyis nagyszabásúnak nem lehet nevezni a tervezett tüntetést. Már csak azért sem, mert tömegbázisa a legcsekélyebb önállósodási törekvésnek sincs Szibériában, és egy blogbejegyzésében Loszkutov is elismerte: a demonstráció nem egyszerűen kísérlet a régió autonómiájának kivívására, hanem egyszerre paródia és provokáció is.

A megmozdulás tehát szinte észrevétlen maradhatott volna, de úgy tűnik, végül a hatóságok nehezen indokolható szigora „tette naggyá". A Kremlt valószínűleg az aggasztja, hogy a fejleményekben jó néhány párhuzamot lehet felfedezni az ukrajnai eseményekkel. A kezdeményezők nem is titkolják, hogy szándékosan választották a föderalizálás kifejezést, hiszen a kelet-ukrajnai lázadó térségek esetében Moszkva az ilyen törekvések támogatójaként lép fel. A jövedelmek igazságosabb elosztását sürgető követelésük is nagyban hasonlít azokra az érvekre, amelyekkel egy sajtóértekezletén a donyecki szeparatisták egyik vezetője, Andrej Purgin indokolta a függetlenségi mozgalmukat. A tüntetés szervezőinek magját pedig egy marginális szélsőbaloldali szervezet, a Nemzeti-bolsevista Platform adja, amely azért vált ki a Másik Oroszország ellenzéki mozgalomból, mert az támogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat.

Egy kormánybarát orosz honlapon egy azóta már eltávolított cikk arról értekezett, hogy a téli, kijevi hatalomellenes tüntetések, a Majdan aktivistáinak egy csoportja már Novoszibirszkben van, ahol rendbontásokat készül szítani. Lesújtóan nyilatkozott a rendezvényről a nehézsúlyú profi ökölvívóból lett parlamenti képviselő, Nyikolaj Valujev is. Úgy vélte, hogy a tüntetés az első azok közül a „globális kísérletek" közül, amelyekkel „össz¬oroszországi szeparatista mozgalmakat" akarnak létrehozni.