Többen túlélhették volna a hokitragédiát
Továbbra is lehetséges, hogy a pilóták hibás döntése okozta a Jak-42-es gép szerdai tragédiáját, amelyben 43 személy, köztük a jaroszlavli Lokomotiv hokicsapat csaknem teljes állománya életét vesztette. A szakértők már kizárták, hogy a meghajtó vagy a stabilizátor mondta volna fel a szolgálatot a felszálláskor, ahogy az is valószínűtlennek tűnik, hogy madárrajba repült volna gép, amely alig két kilométerrel a repülőtér mögött kis magasságból lezuhant, részben a Tunosonka folyóba esve. (Egyelőre tart az üzemanyag minőségvizsgálata is.)
A Life News orosz hírportál szerint a tragédiának két további túlélője lehetett volna Alakszandr Galimov válogatott csatár és a repülőgép személyztetének egy tagja mellett, akiket életveszélyes égési sérülésekkel ápolnak Moszkvában. A vizsgálatok szerint ugyanis még ketten éltek a gép becsapódása után. Halálukat az okozta, hogy nem tudták magukat kiverekedni a gép vízbe esett roncsai közül. (A beszámolók szerint Galimovot is a vízből mentették ki a helyszínre rohanó civilek és egy közeli kórház alkalmazottai. Igaz, a rendőrség arról számolt be, hogy ők érkeztek oda elsőként és mentették ki a túlélőket.)
Értetlenséget okozott a közvéleményben a helyszínen csütörtökön megjelent Dmitrij Medvegyev elnök és a közlekedési miniszter, Igor Levityin abszurd párbeszéde is: ebben – alig száz méterre a három részre szakadt, részben víz alatt lévő gép roncsaitól – a miniszter arról beszélt, hogy a gépet hamarosan a soronkövetkező – októberben esedékes – műszaki vizsgálatra viszik és helyrehozzák. Medvegyev is meglepetten vissza, hogy a gép helyrehozható-e, Levityin igennel válaszolt – számolt be több orosz lap.
A közjáték után Medvegyev a légiszállítás totális átvilágítására tért rá. Az 17 millió négyzetkilométeres országban 130 légitársaság működik, ám a szállítás 85 százalékát tíz cég tartja kézben. Az idei balesetek mindegyike a fennmaradó 15 százalékba eső kis cégekhez köthető, amilyen a Lokomotivot szállító, charterjáratokat is üzemeltető Jak-Szervisz is. Az elnök szerint összevonásokkal, a kis, nehezen ellenőrizhető cégek megszüntetésével kell rendet teremteni az ágazatban.
A szakma leginkább a közlekedési miniszter és a légiszállítás szabályozásáért felelős Roszavia vezetőségének eltávolítását követeli. Szerintük emellett nem a gépállomány hirtelen szanálására, hanem a pilótaképzés javítására kellene több pénzt fordítani. Az oktatók 7 ezer rubelért (mintegy 50 ezer forintért) képzik a fiatalokat, hívta fel a figyelmet az Orosz Hírszolgálatnak nyilatkozva Szergej Knisov. – Olyanok akik ma már nem létező típusokat vezettek, így az új pilótageneráció elméleti képzettsége kétségeket hagy maga után – jelentette ki Knisov, gyakorlati oktató.A pilóták szerint lebénulna a légiközlekedés a jelenleg működő száz Jak-42-es – és módosított verziói – kiiktatásával, amit az elnök kilátásba helyezett, hasonló sorsot ígérve az An-26-osoknak is. Ez elsősorban a nehezen elérhető északi területeken okozna gondokat. Ráadásul a Jak-42-est a pilóták lomha, de megbízható konstrukciónak tartják. (Gondot jelent azonban az alkatrész-utánpótlás, miután a gépet előállító szaratovi üzem már megszűnt.)
Medvegyev – három hónappal a parlamenti, fél évvel az elnökválasztások előtt – burkoltan az elnöki visszatérését lebegtető Vlagyimir Putyin kormányfőnek is odaszólt, kijelentve, hogy a kormánynak komoly döntéseket kell hoznia az ország gépparkjának érdekében. – Ha kell, import gépekkel, mert az emberi élet fontosabb, mint mindegy egyéb szempont, beleértve a hazai repülőgépgyártók támogatását is – jelentette ki Medvegyev. Ez azért is egyértelmű szúrás Putyinnak, mert még az ő államfősége alatt jött létre az OAK légiipari korporáció, több vállalat összevonásával, hogy ezzel is emeljék az ágazat hatékonyságát.